Túl a csúcson a járványhelyzet

2020. december 09. 21:19 - Blog Újság

A hivatalosan közzétett adatok alapján túl vagyunk a járványterjedési csúcson, azaz lassú, fokozatos csökkenés várható a napi új fertőződések számát tekintve. A legtöbb napi új megbetegedés november 29-én volt, 6819 fertőződéssel, majd december elején még előfordultak 6 ezer feletti számok (pl december 3-án 6635, december 4-én 6212 és december 6-án 6697) de ezt követően hetedikén és nyolcadikán már jelentős visszaesés volt tapasztalható.

covid_grafikon_dec8.jpg

/kép forrása: worldometers.info/

A mérséklődés viszont egyelőre a napi elhalálozások számában még nem érzékelhető. Ami a beazonosított fertőzöttek számát illeti: a november és december hónap óriási növekedést hozott. Októberben még 27 és 70 ezer között mozgott ez a mutató (jellemzően 60 alatti elhunyt-számmal), ám novemberben és december elején meredek emelkedést láthattunk:

  • november 1.: beazonosított fertőzött: 79 139, elhunyt: 69
  • november 10.: beazonosított fertőzött: 118 918, elhunyt: 103
  • november 20.: beazonosított fertőzött: 165 901, elhunyt: 96
  • november 30.: beazonosított fertőzött: 217 122, elhunyt: 151
  • december 9.: beazonosított fertőzött: 259 588, elhunyt: 160
  • december 10: beazonosított fertőzött: 265 003, elhunyt: 171

A két legfőbb kérdés most a következő: 1.Folytatódik e napi új fertőzöttek számának csökkenése (ami feltétlenül jó jelnek lenne tekinthető) 2. Mikor kezdi követni ezt a csökkenést az elhunytak számának mérséklődése?

További nagy talány, hogy milyenek lehetnek a valós mutatók? Nagyon sok fertőzött ugyanis nem kerül bele a hivatalos nyilvántartásokba, mert otthon kúrálja-kezeli magát (szerencsés esetben nem dolgozva és nem közösségekben tartózkodva), majd gyógyulása után folytatja megszokott életét (és munkáját). Eközben sehol nem jelenik meg a nyilvántartásokban. A valódi betegszám így akár tízszerese is lehet a koronavirus.gov,hu oldalon megjelenteknek, ami által valóban a "kétmillió koronavírusos országa" lehetünk. (December 9-én 259 ezer beazonosított fertőzöttünk volt.)

Végül még egy jövőt érintő kérdés: a fertőzési csúcs elhagyása után meddig csökken majd a COVID terjedése és a harmadik hullám megérkezése előtt (azt mintegy kivédve) megkezdődhetnek e majd a vakcinázások Magyarországon? A vakcinától rengetegen várnak csodát, pedig az epidemiológusok szerint a lakosság legalább 60 százalékának beoltása hozhat csak komoly változást [forrás: Szlávik, Magyar Hírlap, november 28.]. Ezen a ponton pedig bizonytalan, hogy egyáltalán hajlandó e 60% az oltásokon való részvételre. Egyes felmérések és vélekedések szerint a magyarok fele elutasítja a koronavírus elleni védőoltást. Hab a tortán, a korábbi Orbán nyilatkozattal szemben, Müller Cecília szerint nem is választhatunk majd az egyes vakcinák közül, hanem csak az adott időszakban hivatalosan kiadott oltóanyaggal lesz lehetséges az oltás. (Ha az az orosz lesz, akkor CSAK az orosz vakcinával oltathatjuk be magunkat, amellyel kapcsolatban azért sokakban vannak fenntartások.)

elso_brit_vakcina.jpg

A tömeges angliai oltások legelső kedvezményezettje: december 8-án, Margaret Keenan /forrás: kstp.com/

A jöjjön a vakcina, de melyik kérdésre ugyanis a legtöbben a nyugaton készült, német-amerikai gyártású Pfizer oltóanyagot preferálnák, melyet sokkal megbízhatóbbnak tartanak az orosz Sputnik V- tel szemben.

Hosszú út van még tehát előttünk, mire elmondhatjuk majd, hogy lassan-lassan visszatér az élet a régi megszokott kerékvágásába. Már HA egyáltalán visszatér. Vajon lehet olyan a járvány utáni élet, mint amilyen előtte volt? Bárcsak ott tartanánk már, hogy ez kiderül végre.

***

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

 

 

4 komment
Címkék: járvány COVID

1000 körül a napi fertőzésszám

2020. szeptember 19. 12:14 - Scriptor_

Bár a nagy olvasottságú portálok - mint az Index is - nem tesznek fel oldalaikra a koronavírus járvánnyal kapcsolatos olvasói posztokat, (még akkor sem, ha azok csupán pártatlan adatközlésekre korlátozódnak) honlapunk továbbra is elemezni próbálja a mindenkit foglalkoztató járványhelyzettel kapcsolatos új információkat. A legújabb hír pedig az, hogy egyrészt a napi új esetszám elérte az ezret hazánkban (a hivatalosan elismert számokat illetően) másrészt, hogy az Európai Bizottság a vörös színű, vagyis legsúlyosabb kategóriába sorolta Magyarországot (ami a más országokból való ideutazást illeti). Az alábbi grafikonról a jelenlegi helyzet és annak előzményei olvashatóak le a napi esetszámon keresztül. Az adatok forrása a worldometers.info Magyarországra vonatkozó oldala.

jarvany_szept18.jpg

A lenti kép Európa országainak besorolását mutatja az EB szerint. Ez alapján Magyarország Romániával, Csehországgal, Horvátországgal, Ausztriával, Franciaországgal és Spanyolországgal együtt azon 7 európai állam közé tartozik, ahol a legnagyobb a járványfenyegetettség.

jarvany_terkep_szep18.jpg

Bár a szükséges, komolyabb intézkedések megtételét egyelőre halogatja a kormány, azok bevezetése úgy tűnik lassan nélkülözhetetlenné válik. Ez már csak azért is lényeges, mert népességarányosan valóban a leginkább járvány-sújtotta államok közé tartozunk: a 83 millió lakosú Németországban csak kétszer több a naponta megfertőződők száma (2000 körüli), holott  a németek kilencszer vannak többen (hazánk 9.5 millió lakosával szemben). Németország zöld jelzésű az EU térképén.

Adatok forrása: worldometers.info

Szólj hozzá!

A környező országok és hazánk koronavírus összevetése

2020. augusztus 23. 12:51 - Scriptor_

corona_map.jpg

Az első, amit fontos kiemelni, hogy a posztban felhasznált számok mindegyikének forrása a worldometers.info nemzetközileg használt adatbázisa, az elemzett időszak pedig augusztus 20, 21 és 22.

Ha a környező nyolc országot vesszük górcső alá és Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria koronavírus-adatait vizsgáljuk, akkor két dolog azonnal szembeötlik: az egyik, hogy Ukrajna nagyságrendekkel kiemelkedik a napi esetszámait tekintve, a másik pedig, hogy két kivétellel (Románia, Szlovénia) mindegyik ország bőven megelőz bennünket a napi új megbetegedések terén.

Ukrajna után Csehországban, Ausztriában és Horvátországban a legdurvább a helyzet, mert ezek mindegyikében napi 300 körüli az új esetek száma (a horvátoknál 275, de emelkedő a tendencia). Horvátországban egyébként a tengerparti övezet (Közép-Dalmácia) a leginkább problémás, főleg a nyári turizmus miatt. Csehországot illetően kiemelendő: a tavaszi csúcsot is megelőzi az augusztus 20 körüli növekedés (augusztus 21-én elérte az 506-ot a nepi új fertőzések száma ami rekordnak számít)

Jelenleg a legtöbb kutató, elemző és epidemiológus csak találgatja, hogy mi várható: de össz-európai szinten is érzékelhető egy fokozatos esetszám emelkedés. Riasztó számok jelennek meg például Oroszországban (napi 4700 és 5000 közti új fertőzés), illetve Franciaországban (3600 - 4700) és Spanyolországban (3300 - 3700). Nálunk, Magyarországon a járvány csúcsidőszakában (április 7 és május 2 között) 16 alkalommal emelkedett 70 fölé a napi új fertőzések száma.

fertozes_grafikon.jpg

Jelenleg a június-júliusi visszaesést augusztusban egy új emelkedés váltotta fel: most 30 és 40 közt jellemző ez a mutató (augusztus 17-én volt 30, 18-án: 24, 19-én: 32), az utóbbi három nap átlagában pedig elérte a 44-et.

Egyelőre nem tudni, hogy egy második hullám van e épp kialakulóban és hogy egy lassú fokozatos emelkedéssel őszre újra elérjük e majd az áprilisi szintet (a napi 70 feletti esetszámot), de bizakodásra adhat okot az, hogy a bevált intézkedések szigorításával valószínűleg újra visszaszorítható lehet a terjedés (ha azokat időben meghozzák).

Ami a legnagyobb kérdés (és félelem), hogy az őszi influenza-szezon egyébként is várható felbukkanása mennyire fogja befolyásolni a COVID megbetegedések kialakulását és a járvány terjedését. 

Adatok forrása:

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

Szólj hozzá!
Címkék: koronavírus

A Föld legforróbb országai, városai és területei

2020. július 10. 22:34 - Blog Újság

Forró nyári napok után feltámadhat bennünk az érdeklődés: hol lehetnek a világon a legforróbb területek, legmelegebb országok, legtikkasztóbb városok, ahol a számunkra már szinte elviselhetetlen 35 fokos hőség mindennapos dolognak számít és ahol akár még ennél 10-15 fokkal forróbb hőmérsékletek is előfordulnak. Valójában sok ilyen övezet létezik, melyek egy részében jellemzően egész nyáron rendszeresen fordul elő 40 fok feletti hőség és az 50 fok körüli meleg sem ritka. Nézzük ezeket sorban:

homerseklet.jpg

Éves átlaghőmérsékletet nézve a 28 fok feletti országok jelentik a csúcsot, így az első három helyen állva: az afrikai Burkina Faso, a szintén afrikai, pontosabban szaharai Mali, illetve a csendes-óceáni Kiribati (utóbbi egy szigetvilág). Éppen 28 fokos az Afrika szarvánál fekvő parányi Djibuti és a szintén csendes-óceáni Tuvalu szigetcsoport is.

Ami a Föld legforróbb országát illeti: az 1960 óta független és három Magyarországnyi Burkina Faso -ban 20 millió ember él, akiknek 97% -a fekete bőrű és 60%-a muszlim. A hivatalos nyelv a francia (a XIX. századi francia gyarmatosítás hozadékaként) és az állam a világ 15 legszegényebb országa közé tartozik. (Az egy főre jutó GDP összege Burkina Fasoban alig 2 ezer $, míg mondjuk Németországban ez 55 ezer, nálunk pedig 35 ezer körüli.) Az ország nevének jelentése egyébként helyi nyelven: "becsületesek országa".

burkina_faso.jpg

Burkina Faso fővárosa Ouagadougou, mely 1,5 millió ember otthona. Az évi középhőmérséklet itt 29 fok, de nyaranta gyakori a 40 fok feletti hőmérséklet is. Ráadásul hűsölésre lehetőséget adó tengerpart sincs, mert hogy Burkina Faso nem határos az óceánnal (azon kevés afrikai országok egyike, melynek nincs tengerpartja). 

Az éves középhőmérsékleti lista folytatásában az említett első 5 ország után is afrikai és csendes óceáni országok követik egymást (Szenegál, Mauritánia, Palau, Benin, Gambia, Marshall-szigetek, Ghána) majd a 14. és 16. helyen következik két ázsiai (közel-keleti) államocska, két arab kultúrájú olaj-királyság: Bahrain és Katar. [forrás]. Az amerikai kontinens legmelegebb országa Grenada szigete (26,65 fok), majd újabb földrészként jön a 101. helyen (!) Ausztrália, illetve három legforróbb európai ország: Málta (19,20 fok), Ciprus (18,45 fok) a 115. és 117. helyen és Görögország, ahol az éves átlaghőmérséklet 15,40 fok. Európát nézve az említett első három után a sorrend: Portugália, Olaszország és Spanyolország (mind 13 fok felett). Nálunk Magyarországon egyébként 9,75 fok az éves átlag-hő. Kontinensünk legforróbb fővárosai: Nicosia (Ciprus), Valetta (Málta), Barcelona (Spanyolország), Lisszabon (Portugália) és Athén (Görögország).

Európában egyébként a legmelegebbet 1977 július 10-én mérték, mégpedig a görög fővárosban, Athénban. Az említett napon a hőmérő higanyszála 48 fokig szökött az Akropolisz mellett. Az alábbi térképen az európai államok 2018-ig mért legmagasabb hőmérsékletei láthatóak. [Forrás: Link]

europa_temperaturemap.jpg

A havonkénti hőmérsékleti átlagokat nézve vannak városok, ahol rendszeresen fordulnak elő 40 fok feletti értékek. Ilyen például Katar fővárosa, Doha, ahol a nyári hónapokban 41 fok körüli rendszerint az átlag-hő. Közben nem ritkák a 48-49 fokos hőségek sem.

Az alábbi táblázatban az átlagos havi hőmérsékleti értékek láthatóak Dohában, a nyári hónapokban 40 fok feletti értékekkel:

doha_homerseklet.jpg

Ha a Föld legforróbb városait keressük: a legelső három Afrikában található: Assab (Eritrea), Bosaso (Somalia) és Djibouti (Djibouti). Negyedikként kiemelhető az algériai Reganne, mely városhoz a legmagasabb havi átlaghőmérséklet köthető: 39,8 fok. (Fontos megemlíteni: ez ÁTLAG hőfok, ami azt jelenti, hogy az adott hónapban, az adott átlaghőmérséklet felett és alatt is lehetnek hőmérsékletek.)

hoseg_varosok_tablazat.jpg

Ami a hőmérsékleti rekordokat illeti: 1913 július 10-én az USA -ban, egészen pontosan a Death Valley -ben található Furnace Creek városkában pontosan 56,7 fokot mértek. Jelenleg ezt az adatot tekintik bolygónk hőmérsékleti rekordjának. Vannak még föld-felszíni mérés-rekordok is, melyek közül az 1972 július 15-én mért, szintén Furnace Creek Ranch -en rögzített 93,9 C fok a csúcs.

Földünk két különlegesen forró területe (Death Valley mellett): az iráni Lut-sivatag, ahol a földfelszínen júliusban 70 fok feletti hőmérsékleti és az etiópiai Danakil-mélyföld, ahol az éves átlaghőmérséklet 34,4 fok. A világ legforróbb fővárosai: Kartúm (Szudán), Djibuti és Niamey (Niger), mindháromban 29-30 fokos éves átlaghőmérséklettel. Az alábbi térképen Földünk hőmérsékleti övezetei láthatóak, pirossal jelölve a legforróbb területeket (éves átlaghőmérséklet alapján):

homerseklet_terkep.jpg

A Föld legforróbb térségeiben a lakosság hozzászokott a hihetetlen meleghez és megtanult védekezni is ellene. Ilyen Észak-Afrika, ahol a helybeli arab lakosság különböző színű lepleket hord és a nap bizonyos szakaszában csak pihen. (Dél-Európában is ismert a szieszta, amikor a boltok is bezárnak.)

Nálunk, Magyarországon a valaha mért legmelegebb 41.9 fok volt, amit Kiskunhalason mértek 2007 július 20-án. 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

3 komment

Mi lesz a második hullámmal?

2020. június 21. 12:30 - Blog Újság

A koronavírus hivatalosan március 4-én jelent meg Magyarországon (nem hivatalosan valószínűleg sokkal hamarabb), majd március 11-én elhozta a "rendkívüli vészhelyzet" elrendelését, illetve március 16-án a magyar iskolák bezárását. Aztán jött egy gyors felfutás: március 15-én elhunyt az első koronavírus-beteg és a fertőzés terjedése is rákapcsolt. A kormány válaszul március 28-tól bevezette a kijárási korlátozást és a vásárlási idősávokat az idősek védelmében. Az itt következő grafikonon - a Worldometers adatai alapján - a terjedés grafikus ábrázolását láthatjuk, a napi új fertőzéses esetek alapján.

covid.jpg

A csúcsidőszak április második hete és május eleje közt volt, amikor - április 7 és május 2 között - folyamatosan visszatérő módon fordult elő a 70 feletti napi fertőzésszám. A jelzett időszak 26 napjából 16-ban volt 70 feletti az új fertőződések napi száma. (7 alkalommal elérte sőt meghaladta a 100-at is. A leghosszabb magas esetszám április 7 és 12 közt volt, 6 napon keresztül folyamatosan 73 felett.)

Az abszolút csúcsot április 10-én a 210 -es esetszám jelentette. A koronavírus miatt elhunytak számát illetően a csúcsot az április 14 és április 23 közti időszak hozta, amikor 7 alkalommal is 13 fölé emelkedve a halálos áldozatok száma (április 19-én volt 17 halott). A járvány tehát nem éppen május 3-án tetőzött, hanem valamivel hamarabb: április 7 és 21 közt. (Április 21-én, amikor mindkét paraméter magas értéket mutatott és 14 halottat illetve 114 új fertőzöttet követelt a járvány.)

A vészhelyzet öt napja, június 16-án szűnt meg, de már június 14 óta 10 fő alatti a napi új fertőződések száma (június 20-án 5 volt). Jelenleg két kérdés merül fel mindenkiben: 1. Lesz e második hullám (és ha igen, akkor mikortól) 2. A vakcina mikortól várható - lakossági elérhetőséggel - és kiknek lesz kötelező és kiknek lesz elsőbbséggel felvehető a készítmény?

Ami az első talányt illeti: a szakértők többsége számít egy második hullámra, hiszen jelenleg nincs még vakcina és bizonyos országokban még mindig bővülőben van az első hullám (pl. USA, Brazília). A globalizáció, a felgyorsult világ pedig sajnos kedvez a járványok gyors terjedésének. Ha a Föld egy adott pontját terjed valami (pláne ha az adott hely a világkereskedelembe aktívan bekapcsolt ország), akkor sajnos elképzelhetetlen, hogy az illető pandémia ott maradjon és ne kerüljön át más kontinensekre, más országokba. A lenti térképen jól látszik, hogy az első hullám Dél-Amerikában még csak most kezd komolyabb "tombolásba".

covid_map.jpg

forrás: www.ecdc.europa.eu

Így szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb (a legvalószínűbb "forgatókönyv" szerint ősszel) számítanunk kell majd egy második COVID hullámra is. Ráadásul lehetséges, hogy ez már egy mutálódott vírus-variáns lesz, ami a korábban szerzett immunitásokat zárójelbe teszi.

Ami a vakcinát illeti: még mindig az év végi (vagy méginkább 2021 eleji) időpont a legvalószínűbb a tömeges oltások megkezdésére (bizonyos országokban). Hogy nálunk mikor kerülhetne erre sor, az nagy kérdés, mint ahogyan az is, hogy milyen körben indulnának meg legelőször az injekciózások. Valószínűleg a 65 év felettiek, illetve egészségügyben dolgozók kapnának elsőbbséget (sőt nem kizárt, hogy utóbbi csoportban kötelező elrendeléssel).

Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy egyelőre nem pakolhatjuk még el a maszkokat és az újbóli kijárási, vásárlási szigorítások visszatérésére is sor kerülhet még.

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

32 komment

A Szentföld visszaszerzése és a középkor legvéresebb harca

2020. június 08. 13:39 - Harmath Árpád Péter

A középkori történelem egyik legérdekesebb fejezete a keresztes-háborúk kora, melyben a pápa hívó szavára és az európai főnemesség vezetésével tízezrek indultak a Közel-Keletre, hogy harcban foglalják vissza a kereszténység ősi, szent városát, Jeruzsálemet. A közrendűek bűnbocsánatért, a köznemesek birtokokért, a főnemesek pedig hatalomért vállalták a muszlimokkal való véres küzdelmet. Így történt, hogy 1099 nyarán, egészen pontosan június 8-án (azaz épp ma 921 éve) Bouillon Gottfried Alsó-Lotaringiai herceg csapatai körbefogták az ősi várost és hosszú, egy-két hónapos ostromra készülve elszánt rohamra indultak Jeruzsálemért.

antiochia_ostroma.jpg

Antiochia ostroma (1097)

Az első keresztes hadjárat közvetlen előzményének az 1095 –ös clermonti zsinat tekinthető. Az egyházi vezetőket a francia származású II. Orbán pápa (Odo de Lagery) hívta össze Clermont városába, ahol összesen tizenhárom érsek, kétszázhuszonöt püspök és több mint kilencven apát jelent meg a invitálására. A zsinat legfontosabb része Orbán pápa lelkesítő beszéde volt arról, hogy a keresztény Európának kötelessége Jézus földjének visszaszerzése a muszlim szeldzsuk törököktől. A prédikáció hátterében az állt, hogy 1071 –ben a Manzikerti csata után hatalmas török seregek foglalták el a keresztény Bizánc birtokait és terjesztették ki hatalmukat a Szentföldre is. A pápa nem tűrhette a bibliai partok iszlám kezekbe kerülését, amellett a pápai hatalom és befolyás terjesztése, illetve gazdasági érdekek is a keresztes-hadjáratok elindítása mellett szóltak. Orbán pápa bejárta Európa nagyvárosait annak érdekében, hogy rábírja a főnemességet a Szentföldért folyó harcra. Szenvedélyes szónoklatai nem maradtak hatástalanok, mint ahogyan a birtokszerzés reménye és a minden korábbi bűn alóli feloldozás ígérete is jelentősen motiválta azokat, akik 1096 elejétől gyalogosan, csapatokban néha magányosan elindultak Jeruzsálem felé. A hadjárat hivatalos kezdete 1096 augusztus 15 lett, bár azt megelőzően, az év első felében már körülbelül 100 ezer Nyugat-európai paraszt és polgár kelt útra a Szentföldre.

terkep_szentfold.jpg

A keresztes fősereg – mely túlnyomórészt franciákból, flamandokból és normannokból állt és olyan főnemesek vezetése alatt vonult, mint a lotaringiai Bouillon Gottfried, a tarantói I. Bohemund herceg, a flamand-földről érkező II. Róbert herceg és IV. Rajmund toulousi gróf - a Duna vonalát követve Magyarországon és a Balkán-félszigeten keresztül jutott el Konstantinápolyba. Útközben egyes keresztes csoportok – leginkább a szegényebb közrendűek - gyakran próbáltak fosztogatások révén élelemhez és készletekhez jutni, és ez sokszor vezetett a helyi lakossággal történő összecsapásokhoz. Így történt ez akkor is, amikor Magyarországra értek. Könyves Kálmán magyar uralkodó azonban nem tűrte a keresztesek rablásait, és katonáival keményen megregulázta csapataikat.

Konstantinápolyt elérve a keresztesek áttelelés céljából megálltak, és csak 1097 májusában folytatták útjukat tovább délre. A törökökkel vívott döntő csata Dorylaeumnál zajlott 1097 július 1 –én, és az európai erők fényes győzelmével végződött. Ám ezt követően a győzelemittas keresztes sereg részekre szakadt: Bohemund tarantói normann herceg Antiochiában, Balduin lotaringiai herceg pedig Edessában hozott létre saját fejedelemséget. Antiochia ostromáról lásd fenti képet. Az 1097-es 1098 –as esztendő a Szentföld közelében fekvő szeldzsuk területek megszerzésével telt. Főleg Antiochia bevétele tartott sokáig: a keresztesek 1097 októberétől egészen 1098 júniusáig ostromolták falait (nyolc hónapon keresztül). Végül 1099 tavaszán megkezdődhetett a Jeruzsálemért induló hadjárat is.

Kik voltak a szeldzsukok?

A török etnikum egyik csoportját alkották, akik eredendően a török nép őshazájának számító Kaszpi-tenger - Aral tó vidékén éltek, majd innen vándoroltak a XI. század középső harmadában Európa és Bizánc felé. (Türkmenisztán ma is azon a vidéken fekszik, "őrizve" a törökség gyökereinek ősi földjét.) A kilenc évszázaddal ezelőtt útra induló szeldzsukok Manzikertnél a középkor egyik legnagyobb csatájában győzték le Bizánc hadait és hatalmas területeket foglaltak el a konstantinápolyi görögöktől. A szeldzsukok fénykora ezt követően jött el, ám a XIII. században egy újabb török törzs indult el a török őshazából, akik meg őket szorították vissza. Az újonnan érkező törökök voltak az oszmánok (nevüket első nagy vezetőjükről, Oszmánról kapták.).

Jeruzsálem ostroma

A város ostroma június 8 –án kezdődött és több mint öt-hétig tartott. A település az egyiptomi székhelyű Fatimida Kalifátushoz tartozott, így annak uralkodója, Al Afdal rendelkezett felette. A kalifa a védelem élére Iftikhar ad Daula -t nevezte ki, aki 1200 muszlim és 500 zsidó harcost tudott bevetni a falakon. Ám a muszlim harcosok minden előkészületet megtettek az ostromra: megerősítették a falakat és minden élelemforrást eltüntettek Jeruzsálem környékéről, sőt még a kutakat is megmérgezték.

jeruzsalem_ostroma.jpg

A Jeruzsálemet ostromló keresztény sereg 40 ezer embert számlált,de ennek a tömegnek csak alig felét alkották valódi katonák és lovagok, a többi csupán kísérőkből, szolgákból, iparosokból, papokból, szolgákból, kereskedőkből és kalandorokból állt. A sereget Toulouse-i Rajmund és Bouillon Gottfried vezették. Az ostrom az első napokban a keresztényekre nézve kudarcok sorozatából állt. Veszteségeik tetemesek voltak, ám a belső várfalat nem tudták bevenni. A sikert végül az hozta meg, hogy a támadók ostromtornyok építésébe fogtak, melyek közül az egyiket sikerült a belső várfalhoz juttatniuk. A keresztesek ezen a tornyon keresztül végül bejutottak a várba és a kapukat kinyitva ellepték az egész várost. 1099 július 15 –én Jeruzsálem keresztény kézre került. 

bouillon_gottfried.jpg

Bouillon Gottfried (1060-1100)

A keresztes lovagok a város bevétele után iszonyú vérengzésbe kezdtek és tízezer szám gyilkolták le Jeruzsálem muszlim és zsidó lakosait. A példátlan mészárlás évszázadokra bemocskolta az európaiakat a muszlimok körében. Végül a győzelmi mámor "kiélése" után megalapították a Jeruzsálemi Királyságot. Ám a király kiválasztását illetően a keresztes lovagok gondba kerültek. Először a sereg fővezérének Tolulousi Rajmundnak ajánlották fel a Jeruzsálem királya címet, aki az illendőség kedvéért először elutasította a megtiszteltetés, de úgy tervezte, hogy a második felkínálást követően majd nagylelkűen elfogadja azt. Csakhogy számítása nem jött be, mert a lovagok másodszor már nem kínálták fel neki a trónt, hanem Bouillon Gottfriedhez fordultak, aki azonnal igent mondott a felkérésre. Ugyanakkor hozzá kell tenni: végül a királyi címet Gottfried nem vette fel, csak a Szent Sír Őrzője maradt. A Jeruzsálemi királyság 88 éven keresztül állt fenn, mely idő alatt előbb Gottfried leszármazottai uralkodtak (Boulogne-ház), majd az Anjouk következtek a trónon. 

Éppen 88 évvel Jeruzsálem visszaszerzését követően azonban, a kurd származású egyiptomi szultán, Szaladin (Szaláh ad-Dín), - aki a VIII. század óta virágzó Arab Kalifátusból kiszakadt Fatimida Kalifátust megdöntve hozta létre saját birodalmát (1171-ben) - felszabadító harcot kezdett a Szentföld újbóli muszlim kezekbe vételéért. Amikor 1187-ben támadásra készült a Jeruzsálemi keresztény királyság ellen, a Jeruzsálemben frissen hatalomra került Lusignani Guido úgy döntött, hogy nyílt csatában mérkőzik meg Szaladinnal. A hibás döntés 1187 július 3-án, a végzetes hattini csatában hozott katasztrófát a keresztesek számára, amikor minden hadra-fogható keresztény lovag kivonult Jeruzsálemből a sivatagba. Itt víz nélkül menetelve, nyílt terepen kellett megütközniük a muszlim túlerővel. Guido 20 ezer fős serege szinte megsemmisült, amikor Szaladin 30 ezres hada "szabályosan" legázolta őket.

A vereséget követően a katona nélkül maradt Jeruzsálem is elesett és 1187 október másodikán, 88 év után újra muszlim kézre került a város. Az utolsó keresztesek Akkó várának 1291 május 18-án történő eleste után hagyták el végleg a Szentföldet.

Harmat Árpád

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg 

2 komment

Zavargások Amerikában - hová tartanak az események?

2020. június 02. 13:53 - Nietzsche_

Néhány nappal ezelőtt, május 27-én kezdődött az egész, amikor kiszivárgott egy milliókat felháborító, két nappal korábban született felvétel egy halálhoz vezető rendőri erőszakról. Az eset az Egyesült Államokban, a Chicago közelében fekvő, félmilliós Minneapolisban történt, ahol aznap este egy kisbolthoz rendőröket hívott az eladó, mert az egyik vevője hamis húszdollárosokkal akart fizetni. A kiérkező járőrök egy magas, 46 éves fekete férfit tartóztattak le, aki állítólag zavartan viselkedett, amikor kirángatták kocsijából (a rendőrök szerint tudatmódosító szerek hatása alatt állt). Az egészet videokamerával rögzítő felvétel szerint a rendőrök előbb a földre ültették, majd érthetetlen okból a járőrkocsi mellé az útra fektették, mégpedig hasra. Ezt követte az erőszak: az egyik rendőr - a már 19 éve járőrként szolgáló, 44 éves Derek Chauvin - rátérdelt Floyd nyakára és kerek nyolc percen keresztül fojtogatta teljes testsúlyával nehezedve a haldokló férfi nyakára (zsebre tett kézzel).

george_floyd1.jpg

Floyd egyértelműen fuldoklott és többször könyörgött a rendőrnek, hogy hagyja abba. Ám a tiszt nem vett tudomást a fekete férfi haldoklásáról, addig folytatta, amíg Floyd már nem adott életjeleket. Bár végül mentő vitte el a szerencsétlen áldozatot, már nem tudtak rajta segíteni: még a mentőautóban meghalt. A gyilkosság egészen megdöbbentő és torokszorító, miközben - ha megtekinti az ember a róla készült felvételt - mérhetetlenül felháborító is.

Megvizsgálva a történeteket: teljesen érthetetlen a rendőr fellépése, hiszen Floyd nem állt ellen. A felvételeken úgy tűnik, mintha a rendőr szórakozásból, vagy megleckéztetési célból csinálná az egészet, esetleg valamiféle perverz "kísérletként" hogy ájulásba vigye a férfit. (Talán társának bizonyítva, hogy kell "lenyugtatni" valakit.) Valószínűleg nem megölni akarta, csupán ájulásig "bebódítani", de biztosat senki nem tud. A hivatalos jelentés persze mentegeti a rendőröket és azt emeli ki, hogy Floyd ellenállt a rendőri intézkedés során és halálát az általa beszedett anyagok okozhatták. Ennek ellentmond a titokban - a rendőrök tudta nélkül - készített amatőr felvétel, melyeken Floyd egyértelműen nyugodtan viselkedik. Az sem kizárt, hogy Folyd és az adott rendőr (vagy annak társai) közt volt már egy korábbi konfliktus is, amit most ezzel a fojtogatással torolt meg Chauvin.

georgefloyd_chauvin.jpg

Akárhogyan is, de mivel az áldozat színes bőrű, így az egész ügy egy fekete - fehér "faji" konfliktussá változott az Egyesült Államokban. Amint az esetet rögzítő amatőr felvételek felkerültek az internetre elszabadult a pokol. Először Minneapolisban, majd egyre több amerikai nagyvárosban kezdődtek tüntetések, sőt zavargások, mindenhol a rasszizmus és a rendőri túlkapások ellen tiltakozva.

Bár Chauvint rögtön az eset másnapján elbocsátották a rendőrség kötelékéből, három napra rá pedig eljárás indult ellene (és három rendőrtársa ellen is) mégpedig gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával, az afroamerikai lakosság továbbra is felzaklatott és egyre több tiltakozó megmozdulást szervez. (Megjegyezném: a felvétel szerint ez NEM gondatlanságból, hanem szándékosan elkövetett emberölés volt, a rendőr szerintem tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a férfi akin térdel, nem kap levegőt és haldoklik. Az áldozat többszöri figyelmeztetését, mely szerint nem kap levegőt, kötelessége lett volna ellenőrizni. De láthatóan nem törődött vele, hogy meghalhat.)

georgefloyd_zavargas.jpg

Zavargások, különböző amerikai nagyvárosokban

A múlt héten több nagyvárosban is kijárási tilalmat rendeltek el, Minneapolisban a Nemzeti Gárda már az utcákon járőrözik, Los Angelesben pedig rohamrendőrök, helikopterek, katonai egységek biztosítják több városrészben is a viszonylagos nyugalmat (ami nem nagyon sikerül nekik). A legsúlyosabb helyzet az említett két nagyváros mellett (Minneapolis, Los Angeles) New Yorkban, Chicagoban, Philadelphiában, Denverben és Atlantában alakult ki. Az elmúlt 72 órában Washingtonban is fellángoltak az indulatok: Donald Trump amerikai elnököt átmenetileg kimenekítették a Fehér Házból.

georgefloyd_usa.jpg

Jelenleg a 326 milliós Egyesült Államok 13% -a afroamerikai, ami azt jelenti, hogy közel 43 millió fekete bőrű lakos él az USA határai között. (Amellett 50 - 55 millióra tehető a spanyol ajkúak száma és 15 millióra az ázsiai illetve őslakosoké.) Sajnos tény, hogy az bűnözésből élők, kábítószer-kereskedők, erőszakos cselekményeket végrehajtók többsége afroamerikai (és gyakran spanyol ajkú), ám egy részük sikeressé vált és hasznos tagja lett a társadalomnak. Az időnként kialakuló faji zavargások - melyek közül az egyik legsúlyosabb az 1992-es Los Angelesi volt (55 halottal) - óriási problémát jelentenek az USA számára. Az afroamerikai és latin (spanyol ajkú) népesség együttesen közel 100 millió főt tesz ki, vagyis a teljes amerikai népesség majdnem 30% -át. Ha ez az irdatlan embertömeg összefog és együttesen tiltakozik - ahogyan most egy nagy részük teszi - megbénulhat az Egyesült Államok "működése" is.

usa_feketek.jpg

Ráadásul az "Antifa movement" (anti-fascist movement = Antifasiszta Mozgalom) Trump elnöksége alatt fokozottan terebélyesedő szervezete úgy tűnik a megmozdulások mögé állt (emiatt az elnök nyíltan is okolja őket a zavargásokért) Velük szemben viszont ott a fajgyűlölő és nacionalista alt-right (Alternatív jobboldal) mozgalom, mely viszont támogatja Trumpot és a feketék ellen keményen (akár túlkapásokkal is) fellépő rendőröket is.

Egy gondolat kiemelendő a végén: a rendőri túlkapások igazságtalanok és nem méltóak egy civilizált országhoz. Ezek ellen sokat tehetnek (és tesznek is) a mostani esetet is nyilvánosságra hozó kézi video felvételek, melyek nélkül valószínűleg még sokkal több kegyetlenséget tussolnának el. A felvételeken látszik, hogy Chauvin teljesen nyugodtan sétál el a helyszínről, mert nem tud a felvételről, így tökéletesen biztos még abban, hogy úgyis megússza. EZ AZ, ami végtelenül gyomorfordító és felháborító! Nagy kérdés viszont, hogy hol áll meg a történet, meddig fajul a helyzet? 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

3 komment

Hírességek különleges fotói a XX. századból válogatva

2020. május 14. 22:45 - Blog Újság

A fényképek mindig egy adott időpillanatot rögzítenek, örök időkre kimerevítve egy bizonyos emlékképet, mely többnyire egy hangulatot is kifejez. Az itt következő gyűjteményben olyan ikonikus hírességek fotóit láthatjuk - többnyire párokban - akiknek életútja, munkássága a XX. század egy-egy szeletét eleveníti fel számunkra. Színészek, elnökök, politikusok, gondolkodók, tudósok, énekesek, szabadságharcosok, akik mind az előző század nagy alakjai voltak. Mindenki más miatt. Dőljünk hátra tehát kényelmesen és merüljünk el kicsit a XX. század kultúrájában. Legalább 30 különleges kép erejéig.

hiresseg1.jpg

II. Miklós orosz cár lányai, akik azon a bizonyos véres éjszakán, 1918 július 16-án a kommunisták sortűzének áldozatai lettek szüleikkel két húgukkal és egyetlen öccsükkel együtt.

hiresseg2.jpg

Károly herceg hatalmas fülei kisgyermekkorától jellemezték a brit trónörököst. A ma már 94 éves II. Erzsébet bizony volt csinos és fiatal is.

hiresseg3.jpg

A Szovjetunióból, Sztálin elől elmenekült Lev (nem Leon - bocsánat), Trockij egy festő és egy író társaságában (utóbbi: André Breton a szürrealista mozgalom megalapítója volt)

hiresseg4.jpg

Két egyház vezetője: II. János Pál és Tendzin Gyaco

hiresseg5.jpg

Kennedy békésen fagylaltozik, nem sejtve, hogy 1963 november 22-én fejen lövik Dallasban. Vajon tényleg Oswald tette?

hiresseg6.jpg

Az USA 35. elnöke, John F. Kennedy kezet nyújt a középiskolás (nála 29 évvel fiatalabb) Bill Clintonnak, aki majd az Egyesült Államok 42. elnöke lesz, 31 évvel a kézfogás után.

hiresseg7.jpg

Két nagy egyéniség: az 1962-ben 45 éves Kennedy és az akkoriban alig 20 éves Funny Girl Streisand

hiresseg8.jpg

Egy nagy páros, akiket az amerikai színművészet legnagyobbjai közt emleget a világ azóta is

hiresseg9.jpg

A Szovjetunió pártfőtitkára, Brezsnyev elvtárs éppen megnéz egy csinos nőt, legendásan vastag szemöldöke alól, elismerő arcot vágva.

hiresseg10.jpg

Két színész: a 40-es és 50-es évek szexikonja: Lara Turner és Ronald Reagan, akiből 1981-ben, 70 évesen elnök az USA 40. elnöke lesz

hiresseg11_1.jpg

A zenetörténet legnagyobbjai egyetlen képen

hiresseg12.jpg

Liza Minelli szerette Jackson zenéjét, mint a bolygó legalább fele.

hiresseg13.jpg

Két király: a Mississippiben született rockabily legenda és a walesi vagány

hiresseg14.jpg

Egy francia és egy amcsi "tökös gyerek" 5 és fél év körkülönbséggel (Depardieu javára)

hiresseg15.jpg

A dzsessz szülei

hiresseg16.jpg

Két olasz, akiknek neve örökre beíródott a filmtörténelembe

hiresseg17.jpg

A gyönyörű Sharon Tate és a törpe Polanski nem volt épp összeillő pár, de mindenki ismerte őket. A színésznő szörnyű halála 1969 augusztus 9-én, amikor 8 és fél hónapos terhesen véresen gyilkolták meg, a Polanski-villában milliókat borzasztott el.

hiresseg18.jpg

A Dél-Spanyolországban született festő-óriás képei ma milliókat érnek. Egyik festménye jelenleg 179 millió dollárt ér

hiresseg19.jpg

A forradalom előtt, Kubában élt Hemingway nem érhette meg Castro hatalmának kiteljesedését: már 1960-ban megroppant idegrendszere és 1961 július 2-án főbe lőtte magát.

hiresseg20.jpg

A pacifista, új baloldalhoz kötődő Sartre és a marxista Guevara

hiresseg21.jpg

Volt egy álma, de valószínűleg több is, az egyik talán itt az lehetett, hogy sikerüljön a billiárd-bravúr.

hiresseg22.jpg

Két színész legenda, a női szívek megdobogtatói

hiresseg23.jpg

A gyönyörű amerikai színésznő 43 évesen, 1981 november 29-én máig tisztázatlan módon halt meg

hiresseg24.jpg

Egy közös filmjük az 1981-es "Menekülés a győzelembe" összehozta Sly -t és a focilegendát

hiresseg25.jpg

Két színészgeneráció egyetlen családban: Kirk idén februárban, 103 évesen halt meg

hiresseg26.jpg

Az akkori világ legnagyobb nevettetője és a világ legokosabb embere egyetlen képen

hiresseg27.jpg

Az Oscar díjas Grace Kelly a filmtörténet egyik legszebb (és legtehetségesebb) színésznőjeként, a szintén Oscar díjas Frank Sinatra pedig egy korszak legsármosabb férfijaként lett világhírű

hiresseg28.jpg

Mester és tanítványa: Ian Fleming, a Bond figura atyja és Sean Connery az első Bond-színész

hiresseg29.jpg

Nagy elmék és siker-emberek egymás mellett: Jobs és Gates, a XX. század két nagy koponyája

hiresseg30.jpg

Szenvedélyes emberek, szenvedélyes élettel: Dean és Taylor egy forgatási szünetben

Ennyi az összeállítás, reméljük tetszett! A hozzászólások közt várjuk, hogy kinek melyik kép tetszett a legjobban!

*** 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

11 komment

Történelmünk 5 legkegyetlenebb alakja

2020. május 12. 21:29 - Blog Újság

A cím kicsit nyilván csalóka, hiszen nehéz objektíven lemérni a kegyetlenség szintjét és az öt legkegyetlenebb történelmi alak kiválasztása is szubjektív, mert a rengeteg szóba jöhető figura közül mindenki mást választana az első ötbe. Jelen poszt mégis arra tesz kísérletet, hogy öt olyan ismert történelmi alakot mutasson be, akik valóban kegyetlenségükről voltak híresek. Ezúttal a lista a legkegyetlenebbtől indul a legkevésbé kegyetlen felé.

1. Karóbahúzó Vlad -  a legkegyetlenebb

vlad_tepes.jpg

Vlad Basarab, a legelső havasalföldi fejedelem szépunokájaként jött világra, 1431-ben (Hunyadi Mátyás kortársként). Jogosan vetődhet fel: nem magyarként mit keres a listán? A válasz: mivel a magyar uralkodó hűbéreseként  a Magyar Királyság történelmére is komoly hatást gyakorolt, afféle tiszteletbeli magyar nemesként tekintettek rá. Édesapja, II. Vlad fejedelem, a Zsigmond császár által alapított Sárkány Lovagrend tagja volt, így mind ő, mind fia megkapta neve mellé a Dracul (Sárkány) jelzőt, ami fia esetében Abraham Stoker író jóvoltából Drakula gróf alakban lett a XX. századra világhírű. Az ifjú Vlad Basarab alig 17 esztendősen, 1448-ban lett Havasalföld fejedelme és nagyon gyorsan hírhedtté vált kegyetlenkedéseiről. A büntetések közül, mind alattvalóival, mind az elfogott törökökkel szemben a karóba-húzást kedvelte leginkább. Az utókor így ma is gyakran Vlad Tepes, azaz Karóbahúzó Vlad néven emlegeti. Az oszmánoknál Kazıklı Bey néven lett ismert. Központja (egyben Havasalföld fővárosa) Târgoviște (Tirgovistya) volt akkoriban (Bukaresttől 60 km-re északnyugatra). Politikáját illetően inkább Mátyás szövetségese volt, mint a töröké, sőt komoly hadjáratokat indított az oszmánok ellen. 1461/62 telén 38 ezer törököt mészároltatott le a Duna mentén (két követnek pedig szögekkel rögzítette turbánjukat a koponyájukhoz, mert nem vették azt le jelenlétében). Egy másik alkalommal a Havasalföldre támadó török had azért nem volt hajlandó tovább támadni, mert megpillantotta "Tepes erdejét" ami 20 ezer karóra tűzött török fejből állt. Belpolitikájában is kegyetlen volt, a tolvajokat vagy megnyúzatta, vagy szintén karóba húzatta. Kegyetlensége miatt a nép rettegett tőle és már életében legendákat gyártott arról, hogy Vlad Tepes éjszakánként kijár a várából és ártatlanok vérét szívja. Innen indulhatott a Drakula-legenda, melyet aztán a Magyarországra utazó Abraham Stoker "felturbózva" írt meg regényében (Drakula legendája). Vlad Tepes vesztét árulások sorozata okozta: testvére Radu ellene fordult és Mátyás király kezére adta, aki bebörtönöztette. Később a magyar király mégis elengedte, hogy felhasználja a törökök ellen, ám a rettegett havasalföldi fejedelem ekkor már alig bírt támogatókkal így a török legyőzte 1476-ban Bukarest közelében és fejét karóra tűzette.

2. Cserny József

cserny_jozsef.jpg

Időben nagy ugrás következik: Cserny József ugyanis a XX. században lett hírhedt gyilkos. Az egyszerű sorból származó, iparos családba született, ifjú Cserny az első világháború alatt, Szovjet-oroszországba szökve lett kommunista, alig 26 évesen. A harcok végén hazatért és Kun Bélával együtt alapítója lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A tanácsköztársaság 133 napja részben az ő tevékenységének köszönhetően kapta meg az utókortól a "vörös terror" elnevezést, ugyanis Cserny József a Forradalmi Kormányzótanács alatt működve komplett terror-szervezetet vezetett. Ez a csapat 200 fegyveresből állt és fő feladatának a kommunizmus ellenségeinek likvidálását tekintette. 1919 áprilisában és májusában számtalan gyilkosságot követtek el, teherautóikkal járva Budapestet és környékét. Később ugyan a hadsereg parancsnokainak követelésére lefegyverezték a "Cserny-csoportot", az még két hónapig segítette a "Lenin-fiúk" nevű másik terrorszervezet működését. 1919 júniusában a Ludovikások lázadása okán a Cserny-csoport újraalakult és már a Batthyány-palotában kapott helyet. Végül a tanácsköztársaságot az antant leverte a román hadsereg segítségével, így hajtóvadászat indult a kommunista terror vezetői és gyilkosai után is (ebből a hajtóvadászatból lett aztán a fehér-terror). Cserny Józsefet 1919 augusztus 4-én fogták fel, majd 4 hónapra rá 1919 december 18-án akasztották fel a Margit körúti fogház udvarán.

3. II. (Vak) Béla magyar király

vak_bela.jpg

II. Béla királyunk egy trónharcokkal teli időszakban született 1108-ban, vesztére Álmos herceg fiaként. Mivel édesapja trónkövetelőként lépett fel Könyves Kálmánnal szemben, az uralkodó 1115-ben lesújtott mindkettejükre. Mivel azonban Kálmán nem akarta öccsét, Álmost és az alig 7 esztendős fiát, Bélát megöletni, beérte azzal is, hogy uralkodásra alkalmatlanná tegye őket. 1115-ben mindkettejüket, Ámost és Bélát is megvakították Kálmán katonái, mégpedig a magyar nemesség tétlensége mellett. Kálmán egy évre rá meghalt és fia, a az alig 15 éves II. István került a magyar trónra. Közben a megvakított Béla herceg, (a király unokabátyjaként) egészen 1128-ig élt visszavonultan Pécsváradon. A magyar nemesség egy része közben hozzá pártolt és hatalomra segítését szerette volna elérni. II. István az említett évben kibékült Bélával és rangjához méltó ellátással telepítette le Tolnán (azt remélve, hogy így a tőle átpártol nemeseket is megnyeri). Három évvel később azonban a király vérhasban meghalt így a magyar nemesség a megvakított Béla herceget kérte fel a trón elfoglalására. A 23 éves Béla, 1131-ben lett király és azonnal bosszúja megvalósításába kezdett: még ugyanabban az évbe Aradra hívatta az ország nemeseit és szörnyű megtorlásba kezdett. Felesége, Szerbiai Ilona segítségével (aki mindent elmondott neki, amit látott) 68 magyar főurat fejeztetett le. A források szerint Béla egy trónt helyeztetett a kivégzés helyszínére, majd a lábai elé vezettette a szerinte vétkes - és megvakításában illetve apja üldöztetésében bűnös - főurakat és miközben felesége részletesen beszámolt neki az életükért rimánkodók szenvedéseiről - parancsot adott az áldozatok egymás után történő lefejezésére. A trónt és környékét vér áztatta és az esemény az Árpád-kor egyik legvéresebb cselekedete lett. Ilona (a szerb fejedelem lánya) jó feleség volt: mint Vak Béla szeme segítette az ifjú király uralkodását 10 éven keresztül (1141-ig).

4. Kinizsi Pál

kinizsi_pal.jpg

Kétségtelenül hősként emlékezünk Mátyás király leghíresebb katonájára, Kinizsi Pálra, aki az egyedüli veretlen - vagyis egész életében egyetlen vereséget sem elkönyvelő, tehát minden csatájában győztes -  hadvezérként szinte misztikus alakja lett történelmünknek. Kinizsi Pál 1467-ben lett Mátyás hadvezére és egyúttal Máramaros ispánja. Innentől karrierje gyorsan ívelt felfelé: 1472-ben már várat kapott szolgálataiért a királytól (Vázsonyt), majd 1479-ben egész Dél-Magyarország főkapitánya lett, 14 vármegye katonai vezetőjeként. Az feladata lett a déli végvárak megszervezése, katonai irányítása. Legnagyobb haditettének a kenyérmezei csatában aratott diadalt tekintik, mely összecsapásban - 1479 október 13 -án Erdély területén - alig 20 ezer emberével egy 45 ezres török hadat vert szét. Az ütközetben Kinizsi személyesen is harcolt, több tucat törököt lemészárolva. Antonio Bonfini így írt erről:

Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe."

Ugyancsak győzelmet aratott Szendrőnél 1482-ben, majd számtalan szerbiai hadjáratban is. Az 1470-es és 1480-as években részt vett Mátyás király morvaországi harcaiban is. A korabeli források szerint minden általa vezetett csatában személyesen is harcolt, mint a korszak legbátrabb és legkegyetlenebb katonája. Tatay Sándor 1955-ben, megjelent híres regényében (Kinizsi Pál) legendás erejű molnárlegényként mutatja be, aki száz kilós malomkövet tálcaként használva kínálja vízzel az arra tévedő királyt. Kinzsi nevét 1494-ben bekövetkezett haláláig félelemmel ejtette ki minden török, II. Ulászló pedig szolgálataiért halála évében országbíróvá emelte. 

5. Endre László nyilas államtitkár

endre_laszlo.jpg

Magyarországon a második világháború utolsó éveiben, 1944/45 -ben a nyilas katonatisztek és diplomaták befolyása egyre magasabb szintre emelkedett. Endre László is 1944 áprilisában lett a német megszállást követően a Sztójay kormány egyik államtitkára és szerzett komoly befolyást a háború végén zajló intézkedések meghozatalában. A fiatalon még jogászként dolgozó, majd alispánként tevékenykedő Endre László a 30-as években lett nyilas és náci-szimpatizáns. Gyűlölte a zsidókat és rajongott Hitlerért illetve Szálasiért. Karrierje csúcspontjának érezte a pillanatot, mikor a Magyarországra érkező Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer segítője lehetett a fél milliós vidéki zsidóság deportálásában és auschwitzi elgázosításában. Baky László államtitkár kollégájával és Jaross Andor miniszterrel együtt minden segítséget megadtak a németeknek ahhoz, hogy összeírják, gettókba zárják, majd vonatokra téve Auschwitzba szállíttassák a zsidókat. Ehhez mozgósították a teljes magyar csendőrséget és a vármegyék személyzetét is (hivatalnokokat, szolgabírókat, vasúti dolgozókat, járási szakembereket, tisztiorvosokat és egyéb segítőket). Több, mint 100 ezer csendőr és belügyi alkalmazott élén Endre László koordinálta a deportálásokat, közvetlenül Eichmann csoportjával tartva a kapcsolatot. Az egész művelet 2 hónap alatt lezajlott. Később, Horthy bukása és a nyilasok hatalomra jutása után a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője lett, de mivel közben a szovjet front elérte Magyarországot, nyugatra próbált menekülni. Végül az amerikaiak elfogták, mint háborús bűnöst, de szovjet kérésre átadták a magyar hatóságoknak. Endre Lászlót 1946 március 29-én akasztották fel Budapesten mint félmillió ember tömeges lemészárlásának megszervezőjét.

*** 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

36 komment

Az orosz kémvilág filmje: Vörös veréb

2020. május 07. 00:15 - Blog Újság

Ha valaki szereti a kémtörténeteket - és így a karantén-bezártság idején szeretne egy filmes "kiruccanást" egy egészen elképesztő világba -  annak érdekes "filmcsemege" lehet a Vörös veréb (Red Sparrow) című thriller, mely napjaink Oroszországába kalauzol bennünket, pontosabban a Putyin vezette hatalmas állam kémszervezetének, az SZVR -nek (oroszul: Szluzsba Vnyesnyej Razvedki) titokzatos világába. Francis Lawrence (Éhezők viadala, Legenda vagyok) nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megmutatja a jórészt legendák ködébe vesző, speciális hivatal azon részlegét, mely az idegen ügynökök elcsábításával (esetenként likvidálásával) foglalkozik, mégpedig vörös veréb elnevezésű, különleges ügynökei segítségével. Rendezése Jason Matthews 2013-as regényére épült. A két éve (2018 márciusában) mozikba került film az IMDb nevű, angol nyelvű filmes portál 155 ezer szavazójánál "jó" minősítést kapott (6,6 pontot a 10-ből), bár szerintünk kicsit szigorúak voltak az osztályzással.

voros_vereb1.jpg

Hogy mi a különleges ebben a thrillerben? Speciális a témája - alig láthatunk olyan sztorit, ami NAPJAINK orosz kémvilágával foglalkozna - aztán érdekes, ahogyan az erotikát "használja" a nézők érzéseinek manipulálására és végül egyedi abban is, hogy érdekes fordulatokkal, illetve ütős csattanóval tárja elénk a nagy kémjátszmákat, melyek a nagyhatalmak közt folynak jelenleg is. A főszereplő, Jennifer Lawrence (Dominika Egorova) több arcát is meg tudja mutatni ebben a lendületes moziban (bár nevetni mondjuk egyszer sem látjuk) és magas töltésű erotikát képes a sztoriba csempészni. Az alaptörténet szerint ugyanis a moszkvai bolsoj (Большой театр, Bolsoj tyeatr) balett-táncosa, aki azonban egy lábsérülését követően nagybátyja javaslatára (ki mellesleg az SZVR aligazgatója) pályát változtat és annak érdekében, hogy idős édesanyját segítse, átmenetileg az orosz kémelhárítás ügynöke lesz. Nem is akárhol kezd dolgozni, egyenesen a "csábító részleghez" kerül, ahol a vörös verebek is tevékenykednek. Megtanítják neki, hogy miként csavarja el az ellenséges kémek fejét és hogyan szexeljen úgy, hogy azt küldetésnek és ne személyes érzésnek fogja fel. Néhány jelenet valóban elég "fülledtre" sikerült, viszont megcsodálhattuk a színésznő remek alakját.

voros_vereb2.jpg

Nagybátyja, Vanya Egorov (Matthias Schoenaerts), aki mellesleg tiszta Putyin-hasonmás (csak épp egy fejjel magasabb kivitelben), kezdetben szinte egy jótevőnek tűnik, aki munkát ad a balettől búcsúzni kénytelen és munkanélküli unokahúgának. Később azonban kiderül, hogy a magas rangú kémfőnök csak kihasználja a lányt és legkevésbé sem zavarja, hogy Dominika veszélybe kerül a kiképzése, majd munkája során, illetve olyasmiket kényszerül megtenni, melyek felzaklatják és prostituálttá teszik őt. (A folytatásban némi SPOILER is előfordul.)

Dominika azonban erős nő: kibírja a megalázó kiképzést, majd talpon marad legelső bevetése után is, pedig konkrétan egy rajta fekvő, őt megerőszakolni készülő idegen férfit végeznek ki a testén meglehetősen véresen. Hogy miből fakad ereje? Abból, hogy aggódik édesanyjáért és azért, hogy őt biztonságban tudja, bármire képes (és bármit elvisel). EZT használja ki nagybátyja is, aki jól tudja, hogy zsarolhatja a lányt az anyjával és olyan küldetésekre is ráveheti, melyekből maga is profitálhat (hivatali előrelépésre számítva).

Dominika a munkája során, Budapestre is elvetődik, ahol megismerkedik egy amerikai kémmel, ő Nathaniel Nash (Joel Edgerton). A sportos, 44 éves amerikai ügynök megkedveli, majd megszereti a lányt és egy idő után érzelmei viszonzásra találnak a nő részéről is. Csakhogy egyikük az orosz-, másikuk pedig az amerikai hírszerzésnek dolgozik, így kapcsolatuk kezdetben kölcsönös gyanakvással indul. Idővel Dominika kiismeri nagybátyját (és egyben felettesét) és "csapatot váltva" inkább az amerikaiaknak kezd dolgozni, afféle kettős ügynökként. Ám miután egy balul sikerült akciót követően Oroszországba visszatérve a férfi brutálisan megvereti és megkínoztatja, Dominika már nem elégszik meg azzal, hogy az ellenségnek dolgozzon: bosszút is akar állni nagybátyján. Innentől egy zseniális terv megvalósításával foglalkozik, melyről még amerikai szerelmét sem avatja be.

voros_vereb3.jpg

A film ütős jelenettel zárul, váratlan módon fejezve be a történetet. A kicsit túl hosszúra szabott, így helyenként vontatott, 142 perces thrillerben kapunk viszont egy fordulatos kémsztorit, rengeteg erotikát, néhány akció-jelenetet, több véres verekedést, kínzást (orosz módra) és egy hatásos csattanót. Nem tudni létezik e a vörös verebekhez hasonló "munkakör" a putyini orosz hírszerzésben, de kimondottan érdekes az, ahogyan ezt a bizonyos ügyosztályt megismerjük. Jók a budapesti jelenetek és a magyar színészek is: Adorjáni Bálint, Pethő Kincső, Anger Zsolt (és mások).

A Vörös veréb leginkább a kém-filmes műfaj kedvelőinek nyújt jó szórakozást, de a Jennifer Lawrence rajongóknak is bejön majd, illetve mindazoknak, akik szeretik a fordulatos, de kevésbé akciódús, "agyalós" filmeket. Negatív kritika ugyanis a kevés akció, mert mind a történet, mind a temérdek kémes szituáció megkövetelte volna a sokkal több mozgalmasságot. Mindent egybevéve azonban remek kikapcsolódás (még második megtekintésre is), így blogunk erős 75% -ra értékeli.

*** 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

2 komment
süti beállítások módosítása