Mindenki hallott már a "hős" forradalmárról, Fidel Castro segítőjéről és jobbkezéről, az 1953-1959 közti kubai forradalom nagy harcosáról, akinek arcképe - jellegzetes, szakállas ábrázata, szúrós tekintete - számtalan pólón szerepel és akit Kubában ma is nemzeti hősnek tartanak. A neve: Che Guevara. Életútját sokan a forradalmisággal és a szabadságért való küzdelemmel azonosítják, holott valójában marxista - sztálinista volt, ráadásul életének egy bizonyos szakaszában kubai munkatáborok létrehozásán fáradozott (ellenzékiek számára). Életének 5 érdekességét próbáltuk meg összeszedni:
1. Ernesto Guevara Argentinában láttam meg a napvilágot
Bizony a nagy kubai forradalmár valójában argentin volt (mint a pápa) és Buenos Airestől 300 kilométerre a ma 1 millió lakosú Rosarióban látta meg a napvilágot, 1928 június 14-én. A kubai forradalom győzelme után Castro maga nyilvánította hivatalosan is született kubai állampolgárnak (meghamisítva ezzel Guevara adatait). Hazáját korán elhagyta és nagy utazásokat követően Guatemalában, Mexikóban, majd Kubában telepedett le. Argentin gyökereit ugyan nem felejtette el, de egész felnőtt életét Kuba és az ottani forradalom töltötte ki.
Az alig 22 éves Che Guevara (1950) [kép forrása: allthatsinteresting.com]
Guevara fiatalon heves vérmérsékletű, szenvedélyes és életrevaló személyiség volt, akit minden érdekelt és aki maga akarta megismerni a világot. Nagyon korán került őt erősen befolyásoló emberek közelébe, így első felesége és Fidel Castro mellé.
2. Orvosi diplomával rendelkezett, mint bőrgyógyász
Ki hinné, de a rettenthetetlen forradalmár és gerilla-vezér 19 évesen, 1947-ben a buenos airesi orvosi egyetemen kezdett tanulni, ahol végül bőrgyógyász szakorvosi diplomát is szerzett 1953-ban. Bár tanulmányait egy ízben megszakította, végül kimagaslóan jó eredményekkel végzett, mint dermatológus. Mivel érdeklődése már korán a politika felé fordult és már 25 évesen a kommunizmus kötötte le minden figyelmét - amikor Guatemalában megismerte a marxista Hilda Gadea -t (akit aztán később, 27 évesen feleségül is vett) - soha nem foglalkozott komolyabban eredeti hivatásával az orvoslással. Bár később a kubai harcok alatt, egy-egy emberének megsérülésekor valószínűleg azért hasznát vette orvosi képzettségének.
Che Guevara katonái körében
Ugyanakkor életrajzíró szerint Che Guevara az első kubai partraszállását követően (1956 december 2.) az első hónapokban még leginkább orvosként segítette Castro csapatát és csak később lett katonai vezető belőle.
3. Fiatalon motorral utazta végig Dél-Amerikát
Guevara alig 20 évesen, az egyetemi tanulmányai alatt (valójában azokat egy időre megszakítva) egy motorral bejárta egész Dél-Amerikát. A hosszú útra egy barátjával, Alberto Granadoval és egy Norton 500-as motorkerékpárral indult, kalandjait pedig egy naplóban örökítette meg. A napló alapján Walter Salles 2004-ben érdekes filmet készített, "A motoros naplója" [Diarios de motocicleta] címmel. A két fiatal beutazta az egész földrészt és átfogó benyomásokat szerzett a Latin-Amerikát jellemző fontosabb problémákról. Guevara ekkor ébredt rá arra, hogy Dél-Amerikában mekkora mértékű a szegénység és a nyomor. Valószínűleg későbbi kommunizmus felé fordulásában is komoly szerepe lehetett, 20 évesen tett körutazásának.
4. Guevara sztálinista miniszter is volt Kubában
Fidel Castro a forradalom győzelme után, 1959-ben ipari miniszterré nevezte ki régi és megbízható harcostársát, Guevarát, aki egészen 1965-ig töltötte be ezt a pozíciót a karibi országban. A megbízatás afféle jutalom lehetett, amiért Guevara végigharcolta vele a forradalmat 1956 és 1959 között. Che Guevara és az alá tartozó forradalmi egység foglalta el például Santa Clara városát, mely az 5 legjelentősebb kubai település közé tartozik. Castro az évekig tartó küzdelem alatt barátjává fogadta a nála alig két évvel fiatalabb Guevarát és jó kapcsolatuk Che haláláig megmaradt.
A két jó barát: Che Guevara és Castro (a kubai forradalom vezérei)
Guevara kubai miniszterként beutazta a világot, találkozott például a Szovjetunió első emberével, Hruscsovval, sőt a kínai Mao Ce-tunggal és Kádár Jánossal. Ez a korszak volt karrierjének csúcspontja, amikor még az ENSZ -ben is felszólalhatott, miközben milliók hallgatták szavait. Idővel azonban kiderült: Gueavara ragaszkodik sztálinista felfogásához és 1965 után sem volt hajlandó ezen változtatni (amikor pedig már maga a Szovjetunió sem követte a sztálinista modellt). Ez volt az oka lemondásának és annak, hogy elhagyja Kubát (miközben barátsága Castroval továbbra is megmaradt).
5. Harcolt Afrikában és egy harcot követően is halt meg Boliviában
Guevara vesztét nyughatatlan vére és idealizmusa okozta, mellyel szentül hitte, hogy a kommunista forradalmak a világ minden elnyomott népe számára valódi felszabadulást hozhatnak. Így személyes küldetésének tekintette a kubai forradalom "exportját" elmaradott országokba. Önkénteseivel 1965 és 1967 közt két éven keresztül harcolt több afrikai országban is. Kísérletei azonban sorra kudarcot vallottak, mert a helyi népesség sehol nem kezdett tömeges felkeléseket a szavára (elnyomóik ellen). Közben volt olyan is, hogy Castro embereinek kellett hazamenekíteniük Guevarát.
Guevara holttestével pózoló boliviaiak
Végül még a 40-et sem töltötte be, amikor meghalt, egy teljesen értelmetlen harcot követően, Boliviában. A Dél-amerikai országba azért utazott, mert azt gondolta, hogy Kuba után ott lehet legkönnyebben hatalomra segíteni a kommunista felkelőket és ezt követően onnan kiindulva az egész kontinensen elindítható lesz a forradalom. Ám a boliviai marxisták elárulták és a kormányerők fogságába került, akik 1967 október 9-én kivégezték.
***
