Amikor április 4. még piros betűs ünnep volt

2020. április 05. 23:24 - Blog Újság

Évtizedeken keresztül elvárta a magyar pártállam - előbb Rákosi Mátyás, majd Kádár János vezetésével - hogy megünnepeljük minden év áprilisának negyedik napját, mert a "hősies" vörös hadsereg ezen napon "szabadította fel" hazánkat a nácik uralma alól. A "felszabadulás ünnepe", ahogyan  akkoriban nevezték, piros betűs napként szerepelt az 50-es, 60-as, 70-es és 80-as évek naptáraiban is, noha sem a felszabadulás ténye, sem annak pontos dátuma nem stimmelt.

aprilis4.jpg

Katonai ünnepség április 4-én, az 1950-es években. Forrás: Fortepan

Sokáig nagyszabású ünnepségek, katonai felvonulások, parádék és tömegrendezvények keretében emlékezett meg az ország a dicső Vörös Hadsereg áldozatos, felszabadító harcáról [lásd fenti képet]

Megszabadulva azonban a marxista terminológiától, viszgáljuk meg először a fogalmat: felszabadulás. A kifejezést azt az érzetet kelti, hogy egy súlyos és szenvedésekkel teli elnyomás alól történő megváltás zajlott 1945 áprilisában, melynek során a megszállók által sanyargatott nép megmentőiként fogadta a segítségükre érkező hősöket. Nos, ez a kép enyhén szólva sem stimmel: a Magyar Királyság 1940 november 20-án önként írta alá a Hitler vezette Háromhatalmi Egyezményhez való csatlakozást (gróf Csáky István külügyminiszter kézjegyével ellátva a szerződést), így a náci Németország egyik legkomolyabb szövetségesei voltunk, a háború kezdetétől.

1_63haromhatalmi_egyezmeny.jpg

Ráadásul a végsőkig ki is tartottunk Hitler mellett: az 1944 márciusi német megszállás után is segítettük a Wehrmacht harcát, sőt Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérletét követően (az 1944 október 15 utáni hónapokban) a nyilasok vezetésével küzdöttünk német "barátaink" oldalán. Kezdetben elenyészően kevés magyar katona állt át a szovjetekhez (csak Miklós Béla tábornok első magyar hadseregéből egyes csapatrészek), majd 1945 áprilisáig összesen is csupán 45-50 ezren. Ez a szám az 1944-es teljes magyar haderőnek alig 9-10 százaléka volt.

Ez arra utal, hogy az évtizedeken keresztül felszabadítókként beállított szovjet csapatokat a magyar hadsereg 90 százalékkal ellenségként fogadta 1944 őszén és fél éven keresztül harcot is folytatott ellenük. Budapesten 51 napig tartott az ostrom, melyben házról házra haladva valóban a legvégsőkig harcoltunk, miközben 70 ezer szovjet katonával végeztünk (a németekkel közösen). Ez már önmagában sem éppen úgy hangzik, mintha nagy testvéreinket "felszabadítókként" vártuk volna, de vegyük hozzá a bevonuló orosz katonák mára már feltárt kegyetlenségeit, erőszaktevéseit és rablásait, melyek szintén nem találtak - érthető módon - túl barátságos fogadtatásra részünkről. Komoly károkat okoztak azzal is, hogy a malenkij robot keretében 130 ezer magyar polgárt vittek kényszermunkára.

szovjetek-bpest1945.jpg

Ami a dátumot illeti: április 4, mint a hazánkból elmenekülő német csapatok "távozása" szintén nem stimmel. Joszif Sztálin ugyanis bár március 16-án táviratilag adta parancsba Zsukovnak és Tolbuhinnak (a Vörös Hadsereg főparancsnokának és a második ukrán front fejének), hogy legkésőbb április 4-ig űzzék ki Magyarországról a németeket - és a két "derék" tábornok mindent meg is tett az ukáz teljesítéséért - ám a Rábafüzes - Nemesmedves vonalon (Szentgotthárd közelében, az osztrák határon) nem várt ellenállásba ütköztek. A harcok túlnyúltak a "gazda" által megadott határidőn, ám sem Zsukov sem Tolbuhin nem mert erről Sztálinnak jelentést tenni. Ehelyett inkább, - hogy elkerüljék haragját - április 4-én győzelemről adtak hírt és a parancs teljesítéséről tájékoztatták a diktátort azzal a kijelentéssel, hogy Magyarország a náci uralom alól határidőre fel lett szabadítva. Közben viszont még 9 napig folytak a harcok az osztrák - magyar határon és csak április 13-án, sikerült az utolsó német egységeket is menekülésre kényszeríteni. Az utolsó település, amelyről elűzték a németeket, Pinkamindszent volt. A történészek által felkutatott tények és körülmények dacára Magyarország felszabadításának ünnepnapja 39 éven keresztül (1950 és 1989 között) április negyedike volt és a tankönyvekben is ez szerepelt.

felszabaditas_1945_map.jpg

Ami az úgynevezett "felszabadítást" követte, az a nyomor volt és a szovjet csapatok megszállása. Tizenkét évvel később, 1957 május 27-én szovjet - magyar kormányközi egyezmény törvényesítette a szovjet megszállást, mégpedig határidő nélkül, ideiglenesen. Ez a bizonyos "ideiglenes itt tartózkodás" aztán még kerek 34 évig tartott. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy 1991 június 16-án hagyta el Magyarországot a záhonyi hídon áthajtva fekete Volgáján.

*** 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://blogujsag.blog.hu/api/trackback/id/tr5515594004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bright side of life 2020.04.07. 07:49:27

Ez is egy vélemény. Volt, aki felszabadulásként élte meg és volt, aki nem. Ha csak abból indulsz ki, hogy a német csapatok megszállták az országot - nem hívásra, nem szövetségesként jöttek -, akkor katonai szempontból mindenképpen felszabadulás.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.04.07. 08:06:13

Én voltam kint menetelni Kádár előtt 1978-ban, virágsapkában, 1978-ban, április 4-én.

7esbusz 2020.04.07. 08:14:26

@Bright side of life: Semmiképp. Ha az egyik megszálló hadsereg kiűzi a másik megszálló hadsereget, az attól még megszállás marad...

Bright side of life 2020.04.07. 08:25:27

@7esbusz: Időrend. A kiűzés az még felszabadítás, ha a felszabadító tartósan a felszabadított országban, területen marad (erre vonatkozó kérés nélkül vagy kollaboráns kormány kérésére), az megszállás.

citrix 2020.04.07. 08:26:44

A felszabadulás dátuma nem fedi a valóságot ahogy a karácsony dátuma se Jézus születésnapja, mégis azon a szent napon van a nagy ünnep. Magyarország úgy volt Hitler szövetségese és utolsó csatlósa ahogy ma Magyarországot a regnáló rezsim a magáénak tekinti, ha bírálatot kap a kormány azt Orbán úgy értékeli hogy Magyarországot kritizálják. Egyáltalán nem volt mindenki németbarát vagy fasiszta ahogy ma se fideszes mindenki. Az a 200.000 szerencsétlen akit a Don-kanyarba küldött Horthy úgymond "megvédeni a hazát" nem hiszem hogy önszántából és Hitler iránt érzett mérhetetlen lojalitásának köszönhetően utazott a frontra. A szovjet "felszabadítás" után egy romhalmazzá vált az ország és amit tudtak mozdítani azt leraboltak. A kedves málenkij robot tulajdonképpen rabszolgaszerzés szovjet módra és még a marha kommunisták tapsoltak is hozzá és csókolgatták a vörös csillagot. Aztán ugye jött az "ideiglenesen" hazánkban állomásozó szovjet hadsereg 40 évre, már csak ezért is rosszul hangzik Orbán ideiglenesen korlátlan ideig tartó teljhatalma. Az elvtársakból ma is szép számmal ülnek a fidesz soraiban párttagok, párttitkárok..

Munro 2020.04.07. 09:15:07

A képen az oroszok is betartották a másfél métert a patika elött...

Kanázsvára 2020.04.07. 09:17:51

A szerző taktikusan a sötétben maradt, nem is szeretném közelebbről megismerni ...

Kanázsvára 2020.04.07. 09:18:06

A szerző taktikusan a sötétben maradt, nem is szeretném közelebbről megismerni ...

Bright side of life 2020.04.07. 09:44:45

@Kanázsvára: Továbbá célszerű óvakodni azoktól, akik történelmi eseményekről többes szám első személyben beszélnek...

nemecsekerno_007 2020.04.07. 11:23:32

Az egyik diktatúra kiűzte a másik diktatúra csapatait Magyarországról, utána bevezette a klasszikus erőszak alapú kommunizmust. Mindezt a nagyhatalnak megegyezésével. Utána ‘56-al adtunk nekik egy tenek PR-fegyvert.
Ezután Kádár megvette az értelmiséget és a népet is. Előbbit jól fizető alibi állással, utóbbit 3,60-as kenyérrel.

nookedli 2020.04.07. 11:27:35

@nemecsekerno_007: A németek nem bántották a magyarokat. Akiket meg a Dunába lőttek, mind hazaáruló volt. A táborokba meg muszáj volt elvinni a munkára képeseket, mert a frontra nem vihették azokat és a munkába állításukkal tudták segíteni a honvédők tevékenységét. Azt is tudni kell, hogy más világ volt. Most mindenki rinyál a munkatáborok miatt, de a 2. világháború előtt évtizedekkel az oroszok már működtettek ilyen táborokat és a háború után is voltak táborok. Tudom, belénk erőszakolják, hogy a zsidók munkatáborban eltöltött ideje mindennél szörnyűbb.

Bright side of life 2020.04.07. 11:34:22

@nookedli: Munkatábor... aha... Milyen munka az, amit a 80 éves és az 5 éves is tud végezni?

Venesz 2020.04.07. 11:36:21

Ha arra gondolunk, hogy mi támadtuk meg a Szovjetúniót, akkor ők nem felszabadították hazánkat, hanem legyőzték és megszállták. Sok ember felszabadulásként élte meg azt a tényt, hogy vége lett a harcoknak, bombázásoknak, de akkor is tudomásul kell venni, hogy az oroszok legyőztek minket.
süti beállítások módosítása