A hivatalosan közzétett adatok alapján túl vagyunk a járványterjedési csúcson, azaz lassú, fokozatos csökkenés várható a napi új fertőződések számát tekintve. A legtöbb napi új megbetegedés november 29-én volt, 6819 fertőződéssel, majd december elején még előfordultak 6 ezer feletti számok (pl december 3-án 6635, december 4-én 6212 és december 6-án 6697) de ezt követően hetedikén és nyolcadikán már jelentős visszaesés volt tapasztalható.
/kép forrása: worldometers.info/
A mérséklődés viszont egyelőre a napi elhalálozások számában még nem érzékelhető. Ami a beazonosított fertőzöttek számát illeti: a november és december hónap óriási növekedést hozott. Októberben még 27 és 70 ezer között mozgott ez a mutató (jellemzően 60 alatti elhunyt-számmal), ám novemberben és december elején meredek emelkedést láthattunk:
- november 1.: beazonosított fertőzött: 79 139, elhunyt: 69
- november 10.: beazonosított fertőzött: 118 918, elhunyt: 103
- november 20.: beazonosított fertőzött: 165 901, elhunyt: 96
- november 30.: beazonosított fertőzött: 217 122, elhunyt: 151
- december 9.: beazonosított fertőzött: 259 588, elhunyt: 160
- december 10: beazonosított fertőzött: 265 003, elhunyt: 171
A két legfőbb kérdés most a következő: 1.Folytatódik e napi új fertőzöttek számának csökkenése (ami feltétlenül jó jelnek lenne tekinthető) 2. Mikor kezdi követni ezt a csökkenést az elhunytak számának mérséklődése?
További nagy talány, hogy milyenek lehetnek a valós mutatók? Nagyon sok fertőzött ugyanis nem kerül bele a hivatalos nyilvántartásokba, mert otthon kúrálja-kezeli magát (szerencsés esetben nem dolgozva és nem közösségekben tartózkodva), majd gyógyulása után folytatja megszokott életét (és munkáját). Eközben sehol nem jelenik meg a nyilvántartásokban. A valódi betegszám így akár tízszerese is lehet a koronavirus.gov,hu oldalon megjelenteknek, ami által valóban a "kétmillió koronavírusos országa" lehetünk. (December 9-én 259 ezer beazonosított fertőzöttünk volt.)
Végül még egy jövőt érintő kérdés: a fertőzési csúcs elhagyása után meddig csökken majd a COVID terjedése és a harmadik hullám megérkezése előtt (azt mintegy kivédve) megkezdődhetnek e majd a vakcinázások Magyarországon? A vakcinától rengetegen várnak csodát, pedig az epidemiológusok szerint a lakosság legalább 60 százalékának beoltása hozhat csak komoly változást [forrás: Szlávik, Magyar Hírlap, november 28.]. Ezen a ponton pedig bizonytalan, hogy egyáltalán hajlandó e 60% az oltásokon való részvételre. Egyes felmérések és vélekedések szerint a magyarok fele elutasítja a koronavírus elleni védőoltást. Hab a tortán, a korábbi Orbán nyilatkozattal szemben, Müller Cecília szerint nem is választhatunk majd az egyes vakcinák közül, hanem csak az adott időszakban hivatalosan kiadott oltóanyaggal lesz lehetséges az oltás. (Ha az az orosz lesz, akkor CSAK az orosz vakcinával oltathatjuk be magunkat, amellyel kapcsolatban azért sokakban vannak fenntartások.)
A tömeges angliai oltások legelső kedvezményezettje: december 8-án, Margaret Keenan /forrás: kstp.com/
A jöjjön a vakcina, de melyik kérdésre ugyanis a legtöbben a nyugaton készült, német-amerikai gyártású Pfizer oltóanyagot preferálnák, melyet sokkal megbízhatóbbnak tartanak az orosz Sputnik V- tel szemben.
Hosszú út van még tehát előttünk, mire elmondhatjuk majd, hogy lassan-lassan visszatér az élet a régi megszokott kerékvágásába. Már HA egyáltalán visszatér. Vajon lehet olyan a járvány utáni élet, mint amilyen előtte volt? Bárcsak ott tartanánk már, hogy ez kiderül végre.
***