Európa egyik leghosszabb időn keresztül uralkodó koronás fője, a 68 éven át trónon helyet foglaló Franz Joseph von Habsburg-Lotaringen volt, vagy ahogyan mi magyarok hívtuk: Ferenc József császár. Az 1848/49-es szabadságharctól kezdődően tekinthetjük a magyar történelem meghatározó alakjának, hiszen 1848 december 2-án Olmützben történt (első) megkoronázásától egészen az első világháborúig, 1916 november 21-én bekövetkező haláláig uralkodott a Magyar Királyság felett. Komplett korszakok kötődnek nevéhez, így maga a szabadságharc, aztán az 1850-es évek neoabszolutizmusa (Bach-korszak), majd a kiegyezés, illetve a dualizmus fél évszázada (1867-1918), végül pedig az első világháború (legalábbis annak első szakasza). Kiemelt történelmi szerepe miatt életének néhány érdekessége talán kíváncsivá tehet bennünket arról, hogy milyen ember is lehetett valójában.
1. Mindig tábornagyi egyenruhát hordott
Ferenc József már fiatalon, alig 18 évesen történt megkoronázása idején is tábornagyi (illetve tábornoki) egyenruhát viselt és ez a szokása egészen haláláig megmaradt. Egész életét osztrák tábornagyi uniformisban töltötte és csak elvétve maradt fenn olyan forrás, mely civil öltözetben említi. (Időnként magyar tábornoki egyenruhában ábrázolták, például Barabás Miklós híres, 1853-ban készült festményén is, az alig 18 esztendős uralkodó magyar tábornoki uniformisban pózol.)
Barabás Miklós festménye az ifjú Ferenc Józsefről
Az örökös egyenruha-viselés egyben értékválasztást is jelentett, sőt jelleméről is sokat elárult. Ferenc József katonai szolgálatként fogta fel császári feladatainak elvégzését, melyet szigorú napirend és puritán egyszerűség mellett végzett. Ifjúkorától élete végig nagyon korán, hajnali 4 órakor kelt, megfürdött, megreggelizett, újságot olvasott (melyet speciálisan állítottak össze a számára) és óráról-órára előre megtervezett napirendben látta el feladatait. Szerette az egyenruhákat, önmagát és népét, sőt birodalmát is a hadsereg részének képzelte. Ifjan jól is mutatott rajta az egyenruha. Életrajzának tanulmányozói szerint 168 centiméter magas volt, ám az egyenruha többnek mutatta, (amellett ez a termet az 1800-as évek közepén még az átlag felett is volt pár centivel). [Testmagasságára forrás] Ferenc József egyszerűen élt, rendszeresen imádkozott és minden döntésének végrehajtását katonai precizitással követelte meg.
2. Származásának kérdései
Ferenc József az ősi Habsburg dinasztia sarja volt, mely családnak az elnevezése Mária Terézia férje, Lotaringiai Ferenc révén változott 1740-ben Habsburg-Lotaringiai házra. Csakhogy fogantatását illetően többször is felmerültek bizonyos kétségek. Az egyik vélekedés szerint édesanyja, Zsófia főhercegnő (I. Miksa Bajor király lánya) 1829 -ben, alig 23 évesen az ausztriai Bad Ischl -ben (ahol orvosi tanácsra épp termékenység-kúrán vett részt) rövid szerelmi kapcsolatot folytatott az ekkoriban szintén ott tartózkodó, 18 éves II. Napóleonnal (népszerű nevén: a Sasfiókkal). Napóleon császár fia ugyan 3 évvel később meghalt (tuberkolózisban), Zsófia hazatért Bécsbe, ahol 9 hónappal később, 1830 augusztus 18-án egy fiú gyermeknek adott életet, akit Ferenc József névre kereszteltek.
Napóleon fia és az ifjú Ferenc József (tényleg apa-fia kapcsolat lehetett köztük?)
A fiatalember furcsa módon nem viselte magán a Habsburgok tipikus arcvonásait és egész megjelenése eltért a család többi tagjának jellemző külsejétől. (Termete is inkább Napóleonéhoz hasonlított, aki mellesleg szintén pont 168 centire nőtt.) Ugyanakkor tény, hogy sem akkoriban sem később nem tudta egyetlen történész vagy genealógus sem bizonyítani, hogy Ferenc József a nagy Napóleon császár unokája lett volna. Maradt máig a gyanú és a kétség.
3. Trónra kerülésének sajátossága
Bár nem volt teljesen példa nélküli a Habsburgok történetében, mégis egyedinek mondható, hogy Ferenc József nem örökléssel került a trónra - az előző császár halála után - hanem a dinasztia döntése nyomán, nagybátyja V. Ferdinánd lemondatásával. Politikai döntés volt, kettős okkal: az egyik az 1848 tavasza óta fennálló nehéz nemzetközi, össz-európai helyzetből adódott, mely megkövetelte volna egy fiatal, erőskezű, okos és rátermett császár uralkodását (a forradalmak leverésében). Mindez azonban nem volt igaz, a gyerekkora óta együgyű, ostoba és rossz képességű, 55 éves V. Ferdinándra. A másik ok a magyarok követeléseinek és az áprilisi törvényeknek az aláírása volt, mellyel a régi császár politikai értelemben kompromittálódott és hiteltelenné vált a magyar szabadságharc leverőjének szerepében.
Pedig az új császárnak éppen a szabadságharc leverése lett legelső uralkodói feladata. Az ifjú, alig 18 éves Ferenc József pedig nyugodt szívvel mondhatta: ő nem írt alá semmit, tehát nem szegi meg uralkodói szavát, amikor a magyarok ellen küldi hadseregét. V. Ferdinándnak vissza kellett vonulnia a politikai élettől és az uralkodást át kellett adnia testvére fiának (unokaöccsének), a 18 éves Ferenc Józsefnek. Ilyen előzmények után lett 1848 december 2-án megkoronázva a fiatalember, aki katonai neveltetése révén aktívan vett részt a magyar szabadságharc leverésében.
4. Ferenc József házasélete Sisivel
Wittelsbach Erszébet (azaz Sisi, ahogyan mi magyarok hívtuk akkoriban) alig 16 évesen, 1854 április 24-én lett a nála 7 évvel idősebb Ferenc József császár felesége. Korabeli leírások szerint kifejezetten szép párt alkottak: a csinos Erzsébet és a snájdig, katonai uniformist viselő, karcsú Ferenc József. (A császár egész felnőtt korában megőrizte vékony alakját, az első világháborúig nem volt több soha 62 kilónál.) Ugyanakkor a királyi pár összeillő külseje, nagyon is eltérő belsőket takart: míg Sisi könnyed, életvidám, szinte gyerekes és naiv kamaszlány volt a frigy megszületésekor, addig a 24 évesen is kora-vén Ferenc József merev, konzervatív, egyszerű és szenvedély-mentes (mondhatni "száraz") jellemvonásokkal rendelkező fiatalemberként lépett a házasságba.
Eleinte, az első években ez a két nagyon más jellem még elviselte egymást, nem okozott komoly problémákat eltérő személyiségük. Ám idővel kiütköztek és zavart okoztak személyiség- és vérmérsékletbeli különbözőségeik. Ráadásul Sisi rendszeres viszályba került végtelenül merev anyósával, Zsófia főhercegnővel is, akit idegesített Sisi szertelensége és liberális gyermeknevelési szándéka. A rossz házasság 1898-ban ért véget, amikor az akkor már 60 éves Sisit a svájci Genfben megölte egy olasz merénylő (bizonyos Luigi Lucheni anarchista).
5. Ferenc József szerencsétlen sorsú fia
A császári pár négy gyermeke közül az egyetlen fiú, Rudolf főherceg sajnos soha nem léphetett apja örökébe, tragikus halála miatt. Az alig 30 évet élt herceg teljes mértékben édesanyja, Sisi jellemét örökölte, vagyis szabad-szellemű, liberális felfogású, érzékeny fiú volt, aki éppen úgy megszenvedte a merev, konzervatív császári udvar szívtelen és kőkeményen rideg légkörét, mind édesanyja. Ráadásul nem is lehettek egymás támaszai, mert Rudolf neveltetését Zsófia anyahercegnő korán elvette Sisitől és különböző udvari főhercegekre, hadvezérekre bízta (például Gondrecourt grófra, majd von Thurmburg grófra).
Rudolf főherceg, Ferenc József egyetlen fia
Felnőttként kicsapongó életet élt, mely egy fajta válaszreakció volt és lázadás kényszerű életmódja ellen. Feleséget politikai alapon szereztek számára a Szász-Coburg-Gotha házból, Stefánia hercegnő személyében. A frigy az első éveket leszámítva boldogtalan volt, így Rudolf még többet ivott és nőzött. A császári udvar mellőzni kezdte és szinte semmilyen állami döntésbe nem vonták be. Ebben volt némi része annak is, hogy Rudolf számtalan politikai kérdésben teljesen másként vélekedett mint apja.
Mellőzöttsége csak tovább rontotta a boldogtalan trónörökös lelkiállapotát. Végül Rudolf főherceg 30 évesen, 1889 január 21-én az alig 17 éves szeretőjével együtt egy Bécs környéki vadászházban (Mayerlingben) öngyilkosságot követett el. Halálának körülményei azonban máig több kérdést vetnek fel.
Ferenc József császár hosszú, érdekes, eseménydús, bár magánéletét illetően sikertelen és zaklatott életutat megjárva, 86 évesen távozott az élők sorából (1916 november 21-én). Uralmát soha nem fenyegette igazából semmi, halála napjáig tisztelet és maradéktalan engedelmesség övezte. Neve örök időkre beíródott a magyar történelem "lapjaiba".
Harmat Árpád
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- Gonda Imre - Niederhauser Emil: A Habsburgok Gondolat Kiadó, Bp. 1978.
- Jean Des Cars: La Saga des Habsbourg Kindle Edition 2013.
- Franz Herre: Ferenc József élete és kora Budapest, Magyar Könyvklub 2000.
- Niederhauser Emil: Ferenc József és Erzsébet História 1993-01
***
