Hitler felhatalmazási törvénye, mint a náci diktatúra kezdete

2020. március 27. 20:11 - Blog Újság

Épp 87 éve született meg Németországban, 1933 március 24-én az Ermächtigungsgesetz, azaz a felhatalmazási törvény, mely bevezette az egészen 1945 májusáig (vagyis a világháború végéig) tartó náci diktatúrát. A törvény eredetileg 4 évig volt érvényes, ám 1943-ig kétszer is meghosszabbították, majd Hitler a háború kellős közepén rendeletileg határozatlan idejűre módosította hatályát. A jogszabály a törvényhozói jogkört teljes mértékben a német kormányra ruházta, vagyis tulajdonképpen kiiktatta a parlamentet (a parlament formailag megmaradt ugyan, csak épp díszletként, valódi befolyás és erő nélkül).

reichstag.jpg

A Reichstag, német parlament 1933-ban

Adolf Hitler és pártja (NSDAP) az 1932 július 31-én lezajlott választásokon nyert először, majd november 6-án újra. Bár a nácik abszolút többséget egyik alkalommal sem tudtak szerezni, Hindenburg köztársasági elnök mégis kénytelen volt rájuk ruházni a hatalmat és Hitlert kancellárrá kinevezni, tekintve, hogy nem volt más kormányzóképes erő Németországban. Hitler tehát 1933 január 30-án kancellár lett és azonnal meg is kezdte a náci diktatúra kiépítését. Ennek egyik legelső lépése volt, hogy hatalomra jutása után 53 nappal megalkotta a bevezetőben említett felhatalmazási törvényt.

A diktatúra kiépítésének azonban voltak más elemei is: ilyen volt a pártok betiltása, a szabad választások rendszerének kiiktatása, az állami erőszakszervezetek teljhatalmának biztosítása, a polgári szabadságjogok felfüggesztése, a sajtó, rádió és tömegtájékoztatás közvetlen pártirányítás alá helyezése, a cenzúra bevezetése és végül a propagandára illetve általános megfélemlítésre épülő totalitárius állam létrehozása.

himmler_heydric_muller.jpg

Az RSHA és az SS legfőbb vezetői: Himmler, Heydrich és a GESTAPO vezetője: Heinrich Müller

Ami az állami erőszakszervezeteket illeti, azokat a Heinrich Himmler belügyminiszter jobb kezeként ismert Reinhard Heydrich (majd meggyilkolása után Ernst Kaltenbrunner) vezette Birodalmi biztonsági Főhivatal fogta össze (németül: Reichssicherheitshauptamt). Ide tartozott a GESTAPO (Titkos Államrendőrség = Geheime Staatpolizei) is mint a hivatal 4. ügyosztálya. Ez az egység foglalkozott az úgynevezett "zsidó ügyekkel". Az RSHA mellett az 1925-től működő SS (Védőosztag vagy Schutzstaffel) jól szervezett hálózata biztosította Hitler teljhatalmát, hiszen tagjai kifejezetten a Führerre (és nem a német népre, vagy Németországra) tettek esküt. Az SS jelmondata így hangzott: „Meine Ehre heißt Treue” („A hűség a becsületem”).

Az RSHA és az SS információkat gyűjtött a lakosságról és teljhatalommal eljárva bármit megtehetett azokkal, akiket a náci hatalomra veszélyesnek találtak, vagy akiknél a náci-rezsim kritizálásának gyanúját érezték. Hitler egyik legelső kritikusát, Fritz Gerlich történész-újságírót, már a Führer hatalomra jutása után másfél évvel (1934 júniusában) a dachaui koncentrációs táborba zárták, ahol még ugyanabban a hónapban meg is ölték.

A lakosságot 1933 márciusától a Joseph Goebbels propaganda-miniszter által vezetett szervezetek nemzetiszocialista üzenetei manipulálták, melyeket eleinte csak a nácik hivatalos lapjában (Völkischer Beobachter) jelentek meg, később viszont már a rádióból és más újságokból is elérték az embereket. Az egész háború alatt megtévesztő információkat közöltek a fronthelyzetről, az 1943-tól sorozatossá váló vereségekről és Németország ellenfeleiről.

goebbels.jpg

Joseph Goebbels propaganda-miniszter

A hitleri német állam - mely a Weimari Köztársaság helyébe lépett - 1933 és 1945 közt sajátos rendszerben működött: a lakosság nagyobbik része egészen az első nagy háborús kudarcokig hitt a Führerben. Eltűrte az 1935-ös nürnbergi zsidótörvényeket, a nagy könyvégetéseket, náci felvonulásokat, a sajtó és szabadságjogok korlátozását és a diktatórikus berendezkedés kialakítását is. Közben azonban az első háborús sikerek után - Lengyelország, Dánia, Norvégia és Nyugat-Európa sikeres lerohanását és legyőzését követően - eljött az első vereségek ideje is.

Moszkva alatt a német hadsereg (Wehrmacht) 1941 végén óriási csatát vesztett, amit egy évvel később 1942 végén (és 1943 elején) a sztálingrádi fiaskó követett. A Volga parti városban már 300 ezer német katonát vesztett a Reich és a Führer. Következett 1944, mely rögtön három nagy változást hozott: kimerült a német gazdaság, merényletet kíséreltek meg Hitler ellen és az angolok-amerikaiak partra szálltak Normandiában. A három csapásban - melyhez az utolsó német ellentámadások kudarcai is társultak (pl ardenneki vereség) - összeomlott Hitler idegrendszere: egyre jobban erőt vett rajta a Parkinson-kór (állandósult kézremegése) és szinte mindenkivel szemben gyanakvás alakult ki benne. Innentől egyre több hibás döntést hozott, illetve egyre több értelmetlen utasításokat adott ki.

hitler_1945.jpg

Hitler 1945 márciusában, az egyik utolsó róla készült felvételen

Mind a náci Németország, mind pedig hadserege 1944 végére összeomlott, így a végső vereség Hitler öngyilkossága után (1945 április 30.) nem sokkal elkerülhetetlenül bekövetkezett. Az 1933 március 24-én megalkotott felhatalmazási törvénnyel létrejött hitleri, diktatórikus rendszer végül közel 7 millió német halálát okozta. /2020.03.27.20:10/

*** 

Facebook oldalunk

blogujsak_alsologo.jpg

  

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://blogujsag.blog.hu/api/trackback/id/tr3015561808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paracord 2020.03.27. 21:07:30

A felhatalmazási törvények szinte mindig diktatúrákat jelentettek, bárhol és bármikor a történelemben.

Panzerjäger_ 2020.03.27. 21:07:34

Adolf Hitler 14 millió németet tévesztett meg 1932 júliusában a választásokon (ennyien szavaztak rá), mert elhitték neki, hogy minden diktatórikus intézkedés a német haza és a német nép felemelkedéséért van.

midnightcoder2 2020.03.28. 16:33:27

Ezzel szemben Leninék simán csináltak egy forradalmat, és úgy vezették be a diktatúrát. Ráadásul az övék picit tovább tartott, ment békeidőben is.

Blog Újság 2020.03.28. 16:43:33

@midnightcoder2: Viszont a posztnak semmi köze Leninékhez.

Pilotax 2020.03.28. 18:17:57

Vajh miért ez a törvény jutott eszembe legelőször amikor meghallottam Orbán felhatalmazási törvényét?

Control_ 2020.03.28. 18:18:00

Hitler sokáig beváltotta a reményeket: 1933 - 1941 közt gazdasági, politikai, katonai sikerek. 8 évnyi konjunktúra nem gyakori.

kéki béla 2020.03.28. 19:19:12

@midnightcoder2: persze te nem vagy náci, de valamiért folyton sivalkidsz, ha báncsák a nácikat.

HARP3R 2020.03.28. 21:08:01

Parlament kiiktatása = diktatúra. Az esetek 90 százalékában. Sajnos túl sokszor is megtörtént már a történelemben.

tireless treehugger 2020.03.28. 21:08:22

Szerintem a történelem nem ismétli magát. Más időket élünk.

Viszont ha igen, akkor lehet hogy normális dolog az orbáni ---> hitleri út.

Akkor háború?.

Éhbérkommentelő 2020.03.28. 21:08:44

@Pilotax:
Gyurcsány már 2010-ben nemmel szavazott a felhatalmazási törvényre (akkoriban ezt lex Malként is emlegették). Az Atv-nek el is magyarázza miért. Szóval ilyen téren már 10 éve tart a diktatúra, ez rettenetes!

www.atv.hu/belfold/2032_gyurcsany_a_kormanyt_figurazza_matol_mienk_az_on_autojavitoja?source=hirkereso

midnightcoder2 2020.03.29. 17:44:33

@kéki béla: Nekem azzal van tele a tököm, hogy szegény Hitler bácsit lépten és nyomon elõhúzzák a sírjából, miközben azóta volt itt egy mind áldozatok száma, mind idõtartam, mind károkozás szempontjából sokkal-sokkal nagyobb kommunista diktatúra. Ráadásul míg nácinak lenni egy roppant dehonesztáló és mindenhol óriási tiltakozás van ha összeáll 100 neonáci masírozni, addig a komcsik nyíltan politizálnak.

Grimbusz Makszimusz 2020.03.29. 17:44:39

@Blog Újság: Viszont a posztnak semmi köze Leninékhez.

Kivéve, hogy a szellemi örököseik köztünk járnak.

huleaks4 2020.03.29. 17:44:42

@Éhbérkommentelő: Gyurcsany apad megmondta: ha nem tetszik el lehet menni az orszagból.

calen 2020.03.29. 21:03:51

@Grimbusz Makszimusz:
Talán annyi, hogy a hitleri Németország velejéig szocialista volt. Annyira nem borultak balra, mint a bolsevikok, de mind a gazdaságpolitika, mind a diktatúra jellege egyértelműen balos. Még mondvacsinált ellenségképet is gyártottak maguknak - pontosabban a csőcseléknek -, csak nem kuláknak hívták, hanem zsidónak.

Márkus István 2020.03.31. 19:15:52

FÉLELMETES A HASONLÓSÁG.

repetya 2020.04.05. 08:39:11

@Pilotax: ...pedig a miénknek bajúsza sincs.