A londoni The Sunday Times örömteli hétvégét okozott az Egyesült Királyság (és a világ) számára, amikor egyik cikkében bejelentette, (mégpedig szombaton, azaz április 11-én) hogy az Oxfordi Egyetem laboratóriumának kutatócsoportja, Dr. Sarah Gilbert vakcinológus-professzor vezetésével elkészítette a koronavírus elleni vakcinát, melyet hamarosan embereken is elkezdenek majd tesztelni (még ebben a hónapban). Bár már számtalan hír jelent meg arról, hogy javában készítik a vakcinát a világ több laborjában (legalább 60-70 helyen), az Oxfordi kutatócsoport bizakodása és optimizmusa a leginkább figyelemre méltó, mivel a tudós-csoport szakmai hírnevéhez nem fér kétség és még a brit egészségügyi miniszter, Matt Hancock is elismerően nyilatkozott eddigi munkájukról.
Dr. Sarah Gilbert, a vakcinát kikísérletező orvos-csoport vezetője [forrás: thetimes.co.uk]
Ami azt illeti a vakcinára valóban óriási szükség lenne, mert a mai napig (április 12-ig) világszerte 1,8 millió ember fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal és 109 ezer ember halálát okozta a COVID-19 megbetegedés. A fertőzöttek közel egyharmada amerikai, és az elhunytak 65% -a is alig négy országból kerül ki, ezek: USA, Spanyolország, Olaszország, Franciaország. A legsúlyosabb helyzet mára az Egyesült Államokban alakult ki, ahol naponta 30 ezren fertőződnek meg és 2 ezer a napi halálozási szám. Az amerikai megbetegedettek és elhunytak 30%-a egyetlen nagyvárosba összpontosul: New Yorkra. (A közel 9 milliós amerikai metropoliszban kritikus a helyzet: a városban naponta elhalálozó 800-900 ember katasztrofális közállapotokat eredményez.)
A vakcinával való késlekedés tehát, minden hét elvesztegetésével újabb 600 ezer ember megfertőződését és újabb 44 ezer ember halálát okozza. (Jelenleg világszinten hetente ennyi embert érint a járvány, a Föld összes országában.) Ugyanakkor tény, hogy eddig minden járvány esetében legalább egy év (rosszabb esetben 1,5 év) kellett a forgalmazás és tömeggyártás előkészítéséhez. Nagy kérdés, hogy ilyen súlyos vészhelyzetben, mint ami most van, tudnak e gyorsítani a kutatási és előkészítési procedúrákon. Márpedig Anglia meglehetősen nagy bajban van: az Egyesült Királyságban az elmúlt 3 napban drasztikusan emelkedett mind a fertőzöttek, mind elhunytak száma: április 9-én 4344 új fertőződést és 881 elhalálozást rögzítettek, majd április 10-én 8681-re ugrott a megbetegedettek száma (és 980-ra az elhunytaké), végül tegnap, április 11-én 917 elhalálozásról szóltak a hírek. A 900 feletti napi elhalálozás Európában eddig csak Olaszországban és Spanyolországban fordult elő (illetve 3 esetben Franciaországban is).
Ha azonban szeptembertől Anglia gyártani kezdi a vakcinát, megkezdődhetnek végre a szigetországban a védőoltások és a járvány néhány hét alatt megállíthatóvá válik. Kérdés azonban: hogyan és mikor jut el az oltóanyag a Föld többi országába? Hogyan oldják meg a finanszírozást, melyik ország kinek, hogyan és mennyit fizet majd? És a legfőbb kérdés: mikorra kerül hozzánk, Magyarországra a vakcina?
Jelenleg Magyarországon már naponta százas nagyságrendben fertőz a vírus és a halálesetek száma is emelkedik. Tegnap (április 11-én) 120 új fertőződést és 8 újabb halálesetet regisztráltak. (Így már 1410 a fertőzöttek és 99 az elhunytak száma.) Sokan bíznak a járvány nyári csökkenésében, mivel a nagy melegre rosszul reagál a koronavírus (erre utal, hogy Afrikában jóval kevesebb a fertőzött, mint a hűvösebb égöv országaiban). Ám sajnos ez nyilván nem megoldás. Valódi javulást a lakosságban tömegesen elvégzendő védőoltásoktól remélhetünk. De az oxfordi oltóanyag eljut e hozzánk még az idén?
Szavazás 2826 voksnál (11 300 látogatásnál): a szavazatok 61,75%-a szerint 6 hónapon belül véget ér a koronavírus járvány Magyarországon és 38,3% szerint tart majd ennél tovább.
***
